AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

ismert, de fel nem lelt munkától eltekintve valamennyi olyan írásra kitértem, amely témájánál, szerzőjénél, olvasottságánál fogva érdekes lehet a magyarságkép számára. Kivételt képez a pillanatnyi közvélemény-formálásban a könyveket meghaladó jelentőségű forrás, a sajtó: néhány utalástól eltekintve ennek vizsgálata semmiképp sem fért volna bele e dolgozat és a hozzá kapcsolódó kutatás kereteibe * Az 1890-es évek Nagy-Britanniájában a magyarságról, „a kelet angoljáról"

8 alkotott képet még az apáknak a szabadságharcról és KOSSUTHTÓI kialakított véleménye határozta meg, s az iskolázott rétegekben ez még párosult a két ország alkotmányfejlődése hasonlóságát valló nézetekkel. „Anglián kívül nincs még egy ország, amely az alkotmányos fejlődés terén ilyen megszakítatlan folytonossággal rendelkezik. Anglia mellett csak itt érvényesült az a kormányzati forma, amelyben a monarchikus, az arisztokratikus és a demokratikus elemek egyensúlya — minden ingadozás ellenére — véglegesen sosem borult fel" — írja a Tauchnitzkiadásban is megjelent művében Sidney WHITMAN.

9 Pedig a szerző nem volt egyfajta romantikus idealizáló, hiszen észrevette a magyar nemzeti érzés kialakuló túlzásait is, „az országuknak túlzott fontosságot tulajdonító nemzeti beképzeltséget".

10 Egészében véve azonban nagy elismeréssel adózik az 1867 utáni 25 év fejlődésének, meg van elégedve a kialakult parlamentarizmussal, a választási rendszerrel, s hazai tapasztalatai fényében még a parlamenti „váltógazdaság" hiányát is előnynek tekinti. Ez az elismerő szemlélet jellemezte mind az Encyclopaedia Britannica kurrens (9.) kiadását, ahol a „Hungary" cikk szerzője a British Museum magyar szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, E. D. BUTLER volt, mind pedig a Chamber's Encyclopaedia 1890-es kiadását.

11 A Londonban élő magyar FELBERMANN Lajos két kiadást is megért népszerűsítőországismertető munkája

12 viszont furcsa keveréke a talán őszinte, de nevetségesen naiv nemzeti büszkeségnek (pl. a Kárpátok szebb az Alpoknál, az Alföld más országok síkságainál), a hamisításig menő sovinizmusnak (a magyar paraszt művelt és bátor, míg a nemzetiségiek tudatlanok és gyávák) és a torz dinasztikus hűségnek („Őfelsége kétségkívül megakadályozta volna Magyarország sokezer bátor fia vérének kiontását [t. i. 1848 — 49-ben], ha lett volna erre alkalma", de környezete eltitkolta előle a valódi tényeket). Az Egyesült Államokban a szabadságharc mellett „Lincoln magyar hősei", a polgárháborúban részt vett magyar önkéntesek is hozzájárultak a magyarság iránti rokonszenv kialakításához.

13 A KOSSUTH halála kapcsán megjelent könyvek 8. Sidney WHITMAN: The realm of the Habsburgs. London, 1893, Heineman. 287 1. Az idézet a lipcsei Tauchnitz-kiadás 54. lapról. 9. TJo. A 62. l.-on a Magna Carta és az Aranybulla közötti párhuzamot részletezi. 10. Uo. 55. 1. 11. Hungary. Chamber's Encyclopaedia. London, 1890. Vol. 5., 5 — 9. 1. 12. Louis FELBERMAJJJST : Hungary and its people. London, [1892], Griffith, Farran. 2nd ed. with suppl. London, [1893]. — Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar részlegéről írott ismertetésében {Hungary at the Paris Exhibition. London, [1900]) a szerző hirdeti, hogy készül műve 3. kiadása is, de ennek nincs nyoma. 13. Eugene PIVÁNY: Hungarians in the American Civil War. Cleveland, 1913. 61 1. — Edmund VASVÁRY : Lincoln's Hungarian heroes. The participation of Hungarians in the American Civil War 1861 — 65. Washington, 1939, The Hungarian Reformed Federation of America. 408