AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

kíváncsiak vagyunk, akkor még az egyetlen országra koncentráló vizsgálatnak is ki kell terjednie a külföldi kiadványokra. Britannia esetében így elsősorban az Egyesült Államokban, esetleg más országokban angolul megjelent munkákra, de számításba kell venni a nagyobb figyelmet felkeltett francia és német írásokat is. Az; Atlanti-óceán két partja közötti intenzív könyvforgalom következtében a nagyobb kiadók termékei már ekkor is szinte a két angol nyelvű ország közös kultúrkincsének számítottak és eljutottak a Brit Birodalom szinte minden részébe, míg a széles körben olvasott angol időszaki folyóiratok révén a jelentősebb külföldi művek álláspontja is hatott az egész angolul olvasó közvéleményre. A Magyarországon kiadott csekély számú angol nyelvű munka is bizonyíthatóan eleven hatóerőnek, hivatkozási forrásnak minősült, a hivatalos statisztikai és egyéb leíró-ismertető munkák mellett elsősorban az útikönyvek, de kisebb mértékben még a vitairatok, pamfletek is. A Magyarországon nyomott, külföldre szánt kiadványokon túlmenően egyes hazai szerzők Nagy-Britanniában, néha az Egyesült Államokban is jelentettek meg könyveket. E magyarországi eredetű írások általában a „hivatalos" véleményeket propagálták, így arra nézve szolgálnak értékes forrásul, hogy a magyar uralkodó osztályok mit akartak a külfölddel elhitetni, és erre milyen formákat választottak. Az első világháború alatt és utána elterjedt az a vélemény, hogy a magyar kormányzat és a közös külügyminisztérium hibájából a háború előtti Magyarország terra incognita volt a külföld számára, ezért voltak forgalomban a legképtelenebb téveszmék az országról és a magyar népről, ez tette lehetővé a magyarság részére annyira kedvezőtlen trianoni szerződést. Felrótták a háború előtti kormányok bűnéül, hogy elhanyagolták a külföldön tért nyerő magyarellenes propagandával szembeni küzdelmet.

7 Látni fogjuk azonban, hogy sem a közvetlen propaganda, sem a külföldiek megnyerésén keresztül végzett népszerűsítés sem hiányzik a világháború előtti évek könyvterméséből, bár az igaz, hogy e tevékenység mind intenzitásában, mind hatékonyságában elmaradt a szerb és a román kormányzat és a magyarországi nem-magyar nemzetiségek hasonló erőfeszítéseitől, ráadásul pedig főként az egyre sovinisztább 48-as ellenzék (az 1905—1909-es koalíció) gondolkodásmódját tükrözte; ez pedig nem növelte hitelét. Az alábbiakban ismertetésre kerülő munkákon keresztül időbelileg kísérlem meg áttekinteni a Magyarország-kép alakulását, változását. Arra azonban nem vállalkozik ez a rövid dolgozat, hogy pótolja a szóban forgó munkák kritikus, tartalmi feltárását, a bennük rejlő forrásanyag politikai-történeti elemzését, keletkezési körülményeik és fogadtatásuk tisztázását — mindezt egy készülő részletes monográfia kívánja elvégezni. Itt csupán egy forráscsoport bemutatása a céh annak az illusztrálása, hogy mi a Magyarországról szóló idegen nyelvű művek nyilvántartásának, beszerzésének és feldolgozásának egyik fontos funkciója, mi a jelentősége a nemzeti önismeret szempontjából. E feladatokból következik az is, hogy nem törekedtem a bibliográfiai teljességre, vagyis a tárgyalt időszakban angolul megjelent valamennyi magyar vonatkozású könyv felsorolására. Viszont néhány csak bibliográfiai adatként 7. RBVAY Mór József: Jókai és a magyar ügy a külföldön. Bp. 1925. (Felolvasás a Külügyi Társaságban) 2. 1. Vö. BALOGH József: A nemzeti önismeret eszközei. = Magyar Csillag. 1943. nov. II. 616—620. 1. és a lapban 1943. őszén—1944. tavaszán megjelent hozzászólások. 407