AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

kollekció darabjainál. A korabeli más nyelvű — elsősorban francia

3 — munkák mellett jórészt néhány angol írásmű hatására változott meg külföldi hírünk: míg a XIX. század második felében a magyarság a szabadság és a liberalizmus középeurópai megtestesítőjeként élt Nyugat-Európa (ott is elsősorban Anglia) köztudatában, a világháború előestéjén már mind többen emlegették a magyarországi társadalom feudális jellegét, mind többen fedezték föl a demokrácia hiányát, a nemzetiségi és szociális elnyomást, és bírálták a rövidlátó sovinizmust. Tekintve, hogy e vádak nem voltak alaptalanok, tanulságos végigkövetni keletkezésüket, és általában megvizsgálni, hogyan tükröződtek a korabeli magyarországi viszonyok a kortársi idegen nyelvű irodalomban. E vizsgálat — véleményünk szerint — a tágabb értelemben vett hungarica-kutatások közé tartozik és azok tartalmi szféráját alkotja. Műfajilag talán tartalmi központú könyvtörténetnek is nevezhetnénk. A Magyarországgal foglalkozó külföldi publikációk tudomásul vételének, regisztrálásának egyik alapvető eszköze a bibliográfiai nyilvántartás. Kurrens formában ez a múltban nem valósult meg, de a világháború előtti évtizedekre nézve utólag több jó összeállítás is született, így ma GRAGGER Róbert,

4 TELEKI Pál,

5 HORVÁTH Jenő, újabban pedig az angol BRIDGE

6 révén meglehetősen teljes képpel rendelkezünk a Magyarországról idegen nyelveken, illetve a Monarchia utolsó száz évéről az Egyesült Királyságban megjelent művekről. E munkák bibliográfiai feltárása és beszerzése előkészítője a legfontosabb mozzanatnak, a tartalmi „birtokbavételnek". Ez alatt értem a megjelent írások minél szélesebb körű ismeretét, értékelését, a bennük rejlő forrásanyag és tanulságok kiaknázását — amit MASTERMAN is annyira hangsúlyozott. A kívülálló friss látásmódja mellett az is jellemző, hogy miket tekintettek ezek a megfigyelők a legérdekesebb, legfontosabb vonásoknak. A tárgyalt időszak Magyarországánál a külföldieket érdeklő kulcskérdések a következők: a soknemzetiségű Osztrák—Magyar Monarchia elhelyezkedése Európa politikai erőviszonyainak rendszerében, az osztrák—magyar közjogi viszony, az angliaira emlékeztető magyar alkotmányos, politikai és parlamenti fejlődés, a nemzetiségek élete és helyzete, az 1867 utáni európai méretekben is rendkívüli gazdasági és szellemi fellendülés. Ha nem csupán véleményekre, de a véleményeket kialakító tényezőkre is 3. Dítoz tanulmányában a franciaországi képre helyezi a hangsúlyt, de magyar vonatkozásban alig nyújt valamit. LELKES István: A magyar—francia barátság aranykora. 1879— 1889. Bp. 1932. műve úttörő vállalkozás, de megelőzi az itt tárgyalt kritikus korszakot. A századforduló nagyobb hatású francia szerzői (Ernest DENIS, Louis LEGER, Louis EiSENMAJsnsr, B. AUERBACH, Andre CHÉRADAME stb.) a magyarokat a németek szövetségesének tekintették és velük szemben — összhangban a francia—orosz szövetséggel — a szlávokat, valamint a „latin rokon" románokat részesítették előnyben. E kor bőséges magyar vonatkozású francia irodalmát TÓTH András gyűjtötte össze, akinek önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. 4. Bibliographia Hungáriáé. Verzeichnis der 1861 —1921 erschienen Ungarn betreffenden Schriften in nichtungarischer Sprache. Zgest: Berlin, Universität, Ungarisches Insitut. Band 1 — 4. Berlin-Leipzig, 1922-1929. 5. Paul TELEKI: The evolution of Hungary and its place in European history. New York, 1923. Bibl.: 245-312. 1. 6. F. R. BRIDGE: The Habsburg Monarchy 1804—1918. Books and pamphlets published in the United Kingdom between 1818 and 1967. A critical bibliography. London, 1968, School of Slavonic and East European Studies, University of London. 406