AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után

Erkölcsi okok is a lap megszüntetése mellett érveltek. ,, . . . felolvasóestjeinket, megnyilvánulásainkat a legtöbb esetben nem engedélyezték, a lap munkatársait és cikkeit a Darányi kormány fokozott figyelemmel vonta igazságügyi eljárás alá. Hogy a jelenlegi kormányzat alatt az üldözés heve alábbhagyna-e, vagy pedig az új sajtótörvény életbelépése után lapengedélyünket sem újítanák meg, nem tudhatjuk. Úgy látjuk azonban, nincs itt az ideje annak, hogy egy szabad és eszméihez hű írói csapat fedezetlenül és fegyvertelenül szálljon szembe a minden eszközzel rendelkező politikai hatalommal." A Válasz tehát arra a pontra ért, amikor politikai arculata már erőteljesebb, mint az adott viszonyok engednék azt egy irodalmi folyóiratnak. ,,A tollat nem tesszük le, makacsul szorítjuk kezünkben, s folytatjuk munkánkat ott, ahol lehet. Minden igyekvésünk az lesz, hogy mögöttünk és mellettünk a középosztály kiválogatódott legjobbjaival mostmár azokkal, akikért küzdöttünk, a magyar paraszt- és munkástömegekkel kerüljünk szoros, testvéri kapcsolatba. Velük akarjuk megvívni e sűrített és sürgető percekben küzdelmünket 1. a radikális, gyorsütemű földreformért; 2. a jövedelemelosztás kiáltó igazságtalanságainak megszüntetéséért; 3. nemzeti függetlenségünk megvédelmezéséért." Mindez leíródik a Válasz utolsó számában, 1938-ban, emberválasztó időben. Ez az esztendő látja a „sajtótörvényt", az első „zsidótörvényt", az első bécsi döntést, Bartók ekkor hagyja el az országot; a hitlerizmus hatalma tetőpontja felé közeledik. A Válasz beolvad a Kelet Népébe. „A Válasz ez év júliusától kezdve a Kelet Népe című folyóirattal egyesül, melyet Féja Géza és Szabó Pál szerkesztenek, s melyhez munkatársaink nagyrésze csatlakozik. A Válasz előfizetői tehát ezentúl a megújhodott Kelet Népét kapják, — megkapják mutatványul már a júniusi számot is." Rövid élete ezzel a Válasznak egyelőre befejeződik. Hivatását mégis betöltötte. Akármily nehezen, mégis megszervezte az írói csoportot, együtt tartott rövid időre olyan írókat, akiket eddig egyetlen kísérlet se tudott akcióra szervezni. A Márciusi Frontot, az Új Szellemi Fronthoz képest összehasonlíthatatlanul jelentősebb politikai akciót támogatta, megnyilatkozásainak helyt adott. A Márciusi Front a kommunisták népfront programjára visszhangzott, s egyértelműen antifasiszta vállalkozás volt. SÁRKÖZI György a szerkesztői gyakorlattal, ILLYÉS ideológiai formulázással

25 járult hozzá a vállalkozás sikeréhez. A lap megszüntetése kényszerűségében is erkölcsi tett volt. Tiltakozás az önkény ellen. A Válasz 1937—38-as törekvéseihez foghatót a felszabadulásig még csak egyet láthatunk, az 1942-ben induló, ILLYÉS szerkesztette Magyar Csillagot. Öt évfolyamot ért meg a Válasz, de akármily nehéz öt évet élt, most se halt meg végképp. Tetszhalálából a felszabadulás után SÁRKÖZINÉ és ILLYÉS támasztja életre.

26 Űj folyama a régit és a Magyar Csillagot visszhangozza, míg végképp meg nem szűnik. Most sem különb anyagi helyzetben, sok emberi probléma 25. ILLYÉS szerepe az akcióegység alkításában szinte a legnagyobb. Vö. LACZKÓ Miklós: Vázlat az Űj Szellemi Front történetéről. I. rész. = Űj írás. 1972. 8. sz. 87—100. 1. 26. A felszabadulás utáni Válasz a Nemzeti Parasztpárt égisze alatt működik 1946—1949 között. 394