AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után

A legérzékenyebb és sértett NÉMETH László viszont adta a nevét a Válaszra. SÁRKÖZI személye okán. Mégis meg kellett szűnnie a Válasznak 1938-ban. NÉMETH Imre akkor is mellette van a lapnak. Nevén a lapengedély s neve a lapon, de közben más szál is — eró'sebb — a Válasz íróihoz köti őt. 1938-ban lemond képviselőségéről. Lemond, mert szembekerül a kormányzó párttal, s minthogy annak égisze alatt választották meg kőszegi képviselőnek, mandátumát is visszaadja. Pártjával való összeütközése egyrészt abból fakad, hogy az íróperek kapcsán szembekerül a kormány álláspontjával

21

, s ez az ellentét a választójogi javaslat tárgyalása során még jobban elmélyült. Midőn a Válasz megszűnik, SÁRKÖZI levelet ír NÉMETH Imrének is, mint írt GULYÁS Pálnak, az alapító szerkesztőnek

22

. Az előbbihez írottat itt adom: ,,Kedves Imre, egyrészt anyagi és erkölcsi okok, másrészt a különböző sajtórendészeti intézkedések következtében az az írói csoport, amely a Választ aktív módon támogatta és csinálta, arra az elhatározásra jutott, hogy leghelyesebb a Választ megszüntetni. Miután ez a szándékunk véglegessé vált, értesítelek róla és mindnyájunk nevében nagyon kérlek, mint a Válasz forma szerinti felelős kiadóját, hogy a lapengedély megújítását ne kérd. Azt hiszem ezt a magam részéről is kérhetem Tőled, hiszen három éven keresztül a Választ nemcsak szerkesztői munkámmal, hanem anyagilag is én tartottam fenn. Köszönöm neked mindazt, amivel a múltban a lapot támogattad, és barátsággal köszönt Sárközi György" Hasonló tartalmú a GULYÁS Pálhoz írott levél is. Mik az anyagi, mik az erkölcsi okok éppen akkor, midőn a Márciusi Front már esztendeje egzisztál, az utolsó számban megjelent szerkesztői búcsú világítja meg.

23 ,,E1 kell hallgatnunk anyagi eszközeink fogyatékos volta és szellemi szabadságunk egyre fokozódó korlátozása miatt." Majd a következő bekezdésben az anyagi gyengeség okáról így beszél SÁRKÖZI: ,,A magyar középosztály, amely a silány nyilas-lapocskák egész tömegét tartja el, csak egy válogatott kis csapatával állt a népi demokrácia magas színvonalon tartott folyóirata mellé, a parasztság elitjéhez csak egy-egy megnyíló résen tudtunk eljutni, a szegényparasztság csak úgy olvashatta lapunkat, ha ingyen küldtük s az ipari munkásságnak sem tellett a maga lapjain túl másra. Olvasói nem tudták fenntartani a Választ, munkatársainak áldozatkészsége sem, „támogatók" után pedig nem szívesen jártunk volna."

24 21. A Magyarország felfedezése című sorozat első darabjai körül kialakuló vádaskodó légkörben a Parlament is foglalkozott az íróperekkel. MATOLCSY interpellációja mellett volt NÉMETH Imre is, aki különben tanúként is résztvett a pörökben, s természetesen a vádlottak tanújaként; a hagyatékban talált bírósági idézések erre a bizonyítékok. 22. A GULYÁS Pál levelét közli K. NAGY Magda: A Válvasz című monográfiájában, s közlöm én is A Válasz indulása című tanulmányomban. K. NAGY Magda az én, akkor még kéziratban levő közlésem alapján. 23. Búcsú az olvasótól. = Válasz. 309—310. 1. 24. TÓTH László írja NÉMETH Imréhez: „Tájékoztatásul megemlítem még, hogy az idei évfolyam P 2300-ba került (az 1934-es évfolyamról van szó. — HL), jövőre pedig havonta 3 és fél—4 ívet adtok, akkor az összes költség nem lesz több 4000 pengőnél, s miután a postaköltség elenyésző lesz, az ideiekhez képest, már 500 előfizető mellett rentábilis lehet a lap, vagy négy íven felül adhat." (TÓTH L. levele NÉMETH Imréhez, Kecskemét, 1935. január 3. — OSZK, Kézirattár, Németh I. Hagyaték.) — A lapnak nem lesz 500 előfizetője! 393