AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után

vezni. Most bontakozik ki a Válasz földosztó karaktere is. A földkérdést napirenden tartja a lap, s mellette a szociográfiát. Itt — a Válasz műhelyében —vetődik föl az ország szociográfiai felmérésének eszméje is.

18 S ebből a mozgalomból bontakozik ki a Márciusi Front, amelynek programját a lap kezdettől propagálja.

19 Emellett azonban a szépirodalmi alkotások Veres Pétertől Szentkuty Miklósig, Weöres Sándortól Mátyás Ferencig ívelő szélességben jelennek meg a Válaszban. 1935. május végén kerül a Válasz SÁRKÖZI szerkesztői kezébe. Az áprilisi — negyedik — számot még NÉMETH Imre jegyzi felelős szerkesztőként. A következő számot már SÁRKÖZI György szerkeszti. Összevont lesz a következő — nyári — szám is, s csak szeptembertől jelenik meg a lap havonként. Az 5—6. összevont szám oka — nyilván — a szerkesztőváltás. NÉMETH Imre a továbbiakban is megmarad a lap mellett, s ezt így tudja a közvélemény is. Erre utal a ZSILINSZKYvel támadt affér 1937-ben. 1937-ben, a lap második számában megjelent FÉJA készülő könyvének, a Viharsaroknak egy részlete. „Áchim L. András, a parasztkirály".

20 E tanulmány igen érzékenyen érintette ZsiLiKSZKYt, s nehezményezte, hogy éppen a Válaszban érte őt a bántás. Az előző esztendő őszén ugyanis éppen a Válasz írói ajándékozták meg születésnapján egy szép töltőtollal. Az ajándékozás aktusa azt fejezte ki, a parasztságért küzdő írók keresték a kapcsolatot, közösséget vállaltak a parasztságért küzdő politikussal. ZSILINSZKY most NÉMETH Imre által adja tudtára a társaságnak sérelmét, s NÉMETH Imrét kéri arra is, hogy a védelmében fölszólamló GYÖNGYÖSI János írását adja közre a Válasz. Az írás nem jelent meg, SÁRKÖZI nem akart vitát nyitni e bonyolult kérdésben. Nem is lett volna érthető, hogy a földosztó folyóiratban éppen Áchim legyen vita tárgya. Másrészt azonban ILLYÉS, TAMÁSI és ZILAHY, de NÉMETH László sem akarta, hogy ZsiLiNszKYvel szakításra kerüljön a sor. A NÉMETH Imre által visszaküldött ajándékot mégis visszafogadja ZSILINSZKY, S elégtételnek veszi, hogy a Válasz tényleges szellemi vezetői fölkeresik, s elítélik FÉJA tanulmányának inkriminált részét. NÉMETH László betegségére hivatkozva nem ment el az engesztelő küldöttséggel ZSILINSZKYhez. Végül ILLYÉS, TAMÁSI és ZILAHY keresték föl őt. NÉMETH Imre emlékezete szerint ez ügy váltotta volna ki azt az elhatározást, hogy 1937 májusától tizenöt tagú szerkesztőbizottság döntsön a kényesebb cikkek megjelenése dolgában. Mégis inkább arról van szó, hogy ekkorra — s ez nem kis mértékben éppen SÁRKÖZI működésének a haszna — a lapot támogató írócsoport egységének föltételei megértek. A Zsilinszky-ügy is erre utal. Az affért kibírta a készülődő egység. Kibírta, mert ekkor már volt elképzelés, mely az ellentéteket, a súlyosabbakat is, háttérbe tudta szorítani. S ez az elképzelés a Márciusi Front bontakozó ügye volt. 18. Sárközi kezdeményezte a Magyarország felfedezése című sorozatot 1936-ban. Először a Viharsarok jelent meg, aztán ERDEI Futóhomokja,, SZABÓ Zoltán Cifra nyomorúsága,. Tíz kötet megjelenését tervezték, de a sorozat ellen kibontakozó ügyészségi hadjárat megszakasztotta a sorozatot. A Puszták népe, A tardi helyzet, A legnagyobb magyar falu már a sorozaton kívül jelent meg. — Lásd VARGA Rózsa: Keressétek, ami összeköt című kitűnő könyvének V/2, jegyzetét. I. m. 209. 1. 19. A Márciusi Frontról a Válaszban először 1937 áprilisában olvashatni: Márciusi ifjúság. Azután: FÉJA Géza: Márciusi front. = Válasz. 1937. 329—345. 1.; A Márciusi Front kiáltványa. = Válasz. 1937. 697— 700.1. (A közlemény aláírói: ERDEI Ferenc, FÉJA Géza, ILLYÉS Gyula, KOVÁCS Imre, VERES Péter.) — Mit kíván a magyar nép. (A Márciusi Front programja) = Válasz. 1938. 121—127. 1. (A Márciusi Front — aláírással.) 20. Válasz. 1937. 61-69. 1. 392