AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után

GÖMBÖS Gyulával a középosztály egyre jobbfelé sodródó része kerül kormányra. GÖMBÖS személyisége, politikai elképzelései ennek a középosztálynak a reprezentációja. E fölfelé szolgai és sznob, lefelé pedig értetlen és érdektelen réteg BETHLEN bukása révén került hatalmi helyzetbe. A politikai jelenlét lehetősége az ellenforradalmi kurzus idején adódott számára. A szociális programot demagógiára, a nemzeti érdek képviseletét pedig nacionalizmusra váltja e politikai csoportosulás kezdettől; hatalomra jutását sem a maga erejének, hanem osztályhelyzetének s az adott történelmi szituációnak köszönheti. Kicsiny csoport ez a kurzus idején, kisebb része naivan és idealistán, de mégis komolyan veszi a szociális demagógiát is, a vesztett háborúból következő patrióta érzületet is. Két szomszédvár a MOVE és a Szózat szerkesztősége a húszas évek elején. Amabban GÖMBÖS az úr, emebben BAJCSY-ZSILINSZKY a főszerkesztő. így aztán a Szózat nem is az lesz, amilyennek a MOVE tagsága várná. Ezért ZSILINSZKY a felelős. BERKES Imre lett a Szózat gyakorlati szerkesztője. Régi, liberális újságíró, miként ugyanilyen a politikai rovatvezető, SOMOGYI Gyula is. A színházi és az irodalmi rovatot SCHÖPFLIN Aladár csinálta, a zenei rovatot pedig az a PAPP Viktor szerkesztette, akinek „valceréhöz" Ady írott versszöveget. A közgazdasági rovat élén is régi szakember állott. S bár nyilvánvaló, e derék emberek „éltek, ahogy tudtak" alapon szolgáltak, de a lehetőséget számukra ZSILINSZKY biztosította. E körbe tartozott az ifjú NÉMETH Imre is. Hamarosan válságba került a Szózat, s nyilvánvaló, miért. S az is igaz, hogy míg GÖMBÖS mégis a jövő sikeres emberének bizonyult, ZSILINSZKY egyre viszszább szorult a politikai porondon. A történethez tartozik viszont az is, hogy NÉMETH Imre mindig közel maradt ZSILINSZKYhez, noha a Bartha Miklós Társasági ténykedése közben tartotta a kapcsolatot közvetve GÖMBÖssel is. KOZMA Miklós volt a közvetítő. O lett a Gömbös kormány egyik fontos kulturális politikusa is. A harmincas évek elején a rádió elnöke volt. KOZMA Miklós az irodalom fiatal és parasztság iránt érdeklődő körével kereste a kapcsolatot. A kormány szociális és nemzeti föladatokkal kacérkodó programja ebben az írói körben támogatókat és hiteles fogalmazókat vélt találni. KozMÁnak személyes érdeklődése is mutatkozott az irodalom, s az irodalomnak éppen e képviselete iránt. Amikor NÉMETH László ILLYÉS javaslatára NÉMETH Imrét szemelte ki a Válasz új szerkesztőjének, abban szerepe volt az előzetes tájékozódásnak is, a reménynek, hogy reformprogramját az új kormányzat komolyan gondolja, s e reformmunkában juthat szerep az irodalomnak is. NÉMETH Imre úgy emlékezik, hogy őt iLLYÉssel a közös munka hozta össze. Más és más úton járva találkoztak az egyke-probléma kapcsán. ILLYÉS „Pusztulás" című írása a Nyugath&n, NÉMETH Imre ankétszervezései, előadásai, írása hasonló konklúziókra látszik jutni. lLLY

r

Ést FÜLEP Lajos igazította a tragikus kérdéshez, s a megoldási javaslatot is ő sugalmazta. Az egyke-probléma mögött a földkérdés megoldatlansága nehézkedik. így látja ezt NÉMETH Imre is, s ebben ZSILINSZKY sugallatát kell látnunk. De ZSILINSZKY is jár KoDOLÁNYival Zengővárkonyban; felfogására a szuggesztív FÜLEP Lajos van hatással. Ily előzmények után hajlik a szóra NÉMETH Imre, mikor NÉMETH László ILLYÉssel együtt fölajánlja neki a Válasz szerkesztését. S nemcsak a szerkesztését, a felelős kiadói tisztet is, amely rögtön terhe is lesz az új felelős szerkesztőnek. 388