AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után
keméten nyomták a lapot 9 , szerkeszteni oda kellett utazni, s ezt csak NÉMETH László tehette, minthogy neki úgyis volt ott dolga. NÉMETH László magára marad a szerkesztéssel. Magára a lap anyagi gondjaival is. A Válasznak nincsen közönsége, s nem áll a háta mögött anyagi fedezettel senki. A lap mindig anyagi nehézséggel küzd, míg él, s ennek a magyarázata, hogy nem tudott közönségére találni, de nem bírt anyagi fedezetet se szerezni magának, amit nem is akart. Illetve éppen, amikor elszakadóban van Debrecenből, mintha most anyagi biztonságát is keresni látszanék. Egyelőre azonban még a munkatársakkal is hadilábon áll. Vannak, akiknek szemében NÉMETH László a szálka. Támogatják a Választ, ha NÉMETH László kiválik a szerkesztésből. Ez azonban erkölcsi képtelenség, hiszen ő a lap anyagi támogatója. GULYÁS Pál pedig ezt nem engedné, ha tehetné is. Hiszen NÉMETH Lászlóval bensőséges barátságban van. A vidéki magános poéta avval szerezte meg a fővárosi író barátságát, hogy gondos figyelemmel követte munkásságát, s azt értette is. A magára maradott NÉMETH Lászlónak ez igen jólesett, s odaadó viszontbarátsággal köszönte e ritka figyelmet. GULYÁS pedig nem is igen látott bele a pesti irodalmi élet villongásaiba, a villongásokról se, okairól se volt pontos tudomása, csak azt érzékelte, a lap és az ő szerkesztői helyzete egyre bizonytalanabb. Ha rajta múlik, csöndes halállal ér véget a vállalkozás. NÉMETH László menti meg a lapot azzal, hogy új felelős szerkesztőt keres, így kerül a lap élére NÉMETH Imre. S így kerül el a Válasz végleg Debrecenből. NÉMETH Imrét ILLYÉS javallja. K. NAGY Magda NÉMETH László GuLYÁshoz írott egyik leveléből olvassa ki a szerkesztőváltás értelmét. Eszerint a változtatás kényszermegoldás, s NÉMETH Imre személye azért alkalmas, mert neki nincsenek irodalmi szempontjai, s lehetősége van a lapot fényesen terjeszteni. Csakhogy ez a levél vigasztalásul íródott, a háttérbe szorult szerkesztőtárs kapja, aki fájdalmas tehetetlenséggel nézi, mint csúszik ki a Válasz a kezéből. A barát írja a barátnak — nyugtatásképpen is. S bár az említett szempontok is előkerülhettek, az ideiglenességen és a gyakorlati érdekeken túl is voltak fontosabbak, mikről e levél nem beszél. 9. A Választ az Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomdavállalat nyomtatta eleitől fogva mindvégig. Ez nyomtatta a felszabadulás utáni Választ is. A nyomda igazgatója 1934-ben már TÓTH László (1895—1964), újságíró, nyomdász, sakk-szakíró, aki támogatta a haladó irodalmat, jelesül a népi írókat. A vezetése alatt álló nyomdában készült a Tanú, ORTUTAY Gyula Magyarságtudománya, a népi írók számos könyve. TÓTH László 1919-ben a városi direktórium tagja volt Kecskeméten. Ezért kényszerült abbahagyni az újságírást, így lett nyomdai tisztviselő, majd a nyomda vezetője. Munkáját hivatásnak tekintette, a vele együttműködők is igen becsülték. A Válasz szerkesztésébe olykor bele is szólt. Legalábbis, mikor NÉMETH Imre volt a felelős szerkesztő. Egy NÉMETH Imréhez írott levélből tűnik ki ez: ,,Új kézirat eddig csak Kerényitől [KEBÉNYI Károlytól. B. I.] jött. Legyen szabad az ő kéziratával kapcsolatban szerényen megjegyezni, hogy szerintem sok minden számban hozni görög vonatkozású cikkeket. Most is valamelyik antik költőről ír. Ez a dolog egyik része; a másik az, hogy Kerényi minden cikkéből óhajt igen elegáns kivitelű külön lenyomatot. A decemberi tanulmányáról már kapott is és a számlájára azt válaszolta, hogy a külön lenyomatot a tiszteletdíjaiból vonjuk le. 22 — 24 P-s külön lenyomatok költségét minden hónapban fedezi-e a honorárium. Mindezt Neked csak tájékoztatásul írtam addig is, amíg személyesen beszélhetünk erről. Az Általad jelzett kéziratokat várom és nagyon kérlek, hass oda, hogy legyen egy-két rövidebb közlemény is, hogy a lap végén alkalmazhassuk a bírálat fő címét, ami aztán lehetővé tenné, hogy a kisebb dolgozatokat ne kezdjük külön oldalon." TÓTH László levele NÉMETH Imréhez. Kecskemét, 1935. jan. 29. OSZK, Kézirattár, NÉMETH I. Hagyaték. 25* 387
