AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után

kapcsolódnak a Nyugathoz. Mások viszont éppen ellenkezőleg, még inkább ellenkeznek a Nyugattal, mint NÉMETH László. Az sem használ szervező törekvéseinek, hogy egyike azoknak, akikkel a Gömbös-politika kulturális képviselete keresi a kapcsolatot. Még kevésbé rokonszenves a nemzedéktársak egy része előtt, hogy elvállalja a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetését. Kétségtelen e vállalás önzetlen tisztasága. Az is kitűnik utóbb, hogy rádiós fizetéséből jelentősen támogatja a Választ. Mint közöltem,

5 1934-ben 800 pengőt juttatott a lapnak. Az is bizonyított

6

, hogy NÉMETH László nélkül megbukik a debreceni vállalkozás. Eredményes volt rádiós szervező munkája is. Mindez mégiscsak népszerűtlenségét fokozta nemzedéktársai között. FÜLEP Lajos már az első szám után kivált a lapszerkesztő hármasból, öt az kötötte az induló Válaszhoz, hogy NÉMETH László is a szerkesztők közt van, akinek Tanúját zengővárkonyi magányában, zengővárkonyi távolságból másképp ítélte meg, mint a tanú nemzedéktársai, s az továbbá, hogy a lap magáévá tette a parasztság sorsát, s programjába vette a földkérdést. De látván, mégiscsak irodalmi vállalkozás az új folyóirat, úgy vélte, kinőtt már ő a lapalapítás ifjonti korából. Maga ítéli így visszavonulását — később. Akkor gyakorlati kérdéseken dőlt el határozata, a visszavonulás. GÁL István említi az egyiket. Erős hangsúlyt akart adni a földreform kérdésének. Mikor azonban NÉMETH László utasítására a nyomda nonpareille-jel szedi programos írását, programtagadást lát benne, s megneheztel.

7 De volt különbözése más ügyben is. NÉMETH László lelkére vette, amiért az induló lap első számára nem az ő verseit, hanem ILLYÉS versciklusát szavazta meg, minthogy őt kérte meg a másik két szerkesztő döntőbírónak a kérdésben.

8 Arra is gondolnunk kell azonban, hogy Zengővárkony és Debrecen között a fizikainál is nagyobb volt a távolság, ha ismerjük GULYÁS irtózását az utazástól, FÜLEP elfoglaltságából is eredő helyhezkötöttségét. Kettejük közt a kapocs — NÉMETH László — maga is elfoglalt ember volt, hiszen a Tanút nemcsak szerkeszteni, írni is kellett, s a rádió sem volt kicsiny teher. Ráadásul pedig Kecs5. Uo. 6. Lásd: BATA Imre: A Válasz indulása. = I. h. 7. Vö.: GÁL István: Fülep Lajos levelei Babitshoz. = Jelenkor. 1972. 730. 1. 8. Az induló Válasz első számában a lírát ILLYÉS versciklusa képviselte: A Dunánál, Esztergomban. A program szerint a Válasz nem poétikai folyóirat lesz, de mindig jeleznie kell, hol tart a költészet. Kevés verset akar majd közölni, de a legjobb lírát kívánja reprezentálni. E vonzó elképzelés inspirálta GULYÁST is; de még NÉMETH László is megkínálta a lapot verssel, aki ekkor tájt a lírával is kísérletezett. ILLYÉS is küldött az induló lapnak egy ciklust. Ilyen helyzetben NÉMETH is, GULYÁS is elfogultnak ítélte magát, FÜLEPet kérték döntőbírónak. FÜLEP ILLYÉS ciklusa mellett szavazott. Azért-e, mert így akarta ILLYÉST a laphoz kötni, esetleg, hogy a szerkesztőtársakat ne fordítsa egymás ellen, vagy mert valóban ILLYÉS ciklusát tartotta volt a legkülönbnek, nem. tudhatni. Az azonban tény, hogy — milyen megindító! — NÉMETH László egy GULYÁS hoz írott levelében fölpanaszolja FÜLEP választását. GULYÁS Pál Tékozló című ciklusa is így maradt le a Válasz nyitó számából. Arra nézve, vajon neheztelt-e ő, nincsen bizonyíték. És ezen kívül is akadt ütközési lehetősége FÜLEPnek. A műtörténész érzékeny a lap küllemére, nyomdai kiállítására is. Az első szám megjelente után kifogásolja a lap borítóját, a cím grafikus megoldását, a szedéstükröt. Mindez hozzájárult, hogy a zengővárkonyi magános visszavonult a szerkesztéstől. 386