AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: A „halálveszélyes apathia" ellen. (Vajda János 1863-as lapkísérlete.)

Zilahy tehát nem vezére, de a szerkesztő mellett legszámottevőbb munkatársa volt a Magyar Sajtónak. Az újságírás mesterségében tiszteletreméltó tapasztalatokkal rendelkező fiatal publicista, VAJDA jobbkezeként tevékenykedett a lap szerkesztésében. A Magyar Sajtó irányát azonban elkedvetlenedéséig és visszavonulásáig a szerkesztő szabta meg. Cikkei a lap legfontosabb megnyilatkozásait jelentették. („A ,Magyar Sajtó' jelen félévi folyamában — írja Zilahy Károly — mint már a jan. 1-i számnál kijelentem — magam is csak az irodalmi rovatot kezeltem".)

38 Mindezt a sajtóberkekben jártas kortársak is így tudták. A barát és pályatárs DÖMÖTÖR János írja Zilahy-életrajzában: „Újévre a Vajda János ,Magyar Sajtó'jához szerződött, kinek politikai nézeteit ugyan nem osztotta, de irodalmi véleményére nézve sokban egyezvén vele, vállalkozott az irodalmi rovat kezelésére. Kgy fél éven át fontos és roppant tevékeny munkatársa volt a lapnak, s az utolsó liónapban szerkesztője lett."

39 VAJDA távozását, ZILAHY ideiglenes szerkesztőségét 1863. jún. 3-án (126. sz.) adja hírül a Magyar Sajtó. * VAJDA tehát korántsem volt olyan passzív szerkesztő, mint azt a fent idézett tanulmányok impresszionálják. A gyanúsítások, rágalmazások ellenére is az igazában bízó ember makacsságával végzi a lapszervezés, szerkesztés ügyes-bajos dolgait, a munkatársi gárda toborzását, a vezércikkek, szerkesztői üzenetek és megjegyzések írását. A Nővilág 1863. jan. 1-i száma névszerint is felsorolja a Magyar Sajtó munkatársait (Pesti hírek). A főmunkatárs ZILAHY Károlyon kívül SZOKOLY Viktor a Bolond Miska szerkesztője, SZATHMÁRY Károly, a Magyarország volt főszerkesztője, KONDOR Lajos, a szláv ügyek és irodalmak ismerője és a költői ambíciójú, <lési református lelkész, Petőfi barátja, MEDGYES Lajos, az erdélyi tudósító szerepel a „dolgozótársak" között. A szerkesztőséghez tartozik még a „költő-jogász" KORMOS Béla, aki ZILAHY társaságában tagja annak a háromtagú egyetemi hallgatókból álló bizottságnak, amely 1859-ben sikertelenül kéri társai nevében ALBRECHT főherceg helytartótól a magyar nyelv főiskolai tannyelvvé történő visszaállítását. A Magyar Sajtó külpolitikai szemléit és jogi vonatkozású tanulmányait névvel vagy i. ö. jegy alatt többnyire SZILÁGYI Dezső, a dualista kor későbbi, nagytekintélyű igazságügyminisztere írja. A szerkesztőtől tudjuk, hogy lapjának munkatársa volt a radikális érzelmeiről ismert SZÍNI Károly is,

40 akit tartós, tartalmas barátság és elvrokonság fűzött VAJDÁhoz. A Különféle rovat szerkesztésében NAGY Miklós, a Vasárnapi Újság eljövendő szerkesztője segédkezett ZiLAHYnak.

41 Bécsi tudósítónak pedig egyik régi barátját, a kancellárián szolgálatot teljesítő KELEMEN Mórt kérte fel VAJDA.

42 Valószínűleg KELEMEN tollából származnak a lap § [paragrafus] jelű bécsi levelei és cikkei. 38. Felhívás a Nemzeti Színház érdekében. = Magyar Sajtó. 1863. jún. 24. 39. Zilahy Károly Munkái. 2. k. Pest 1866. XV

T

I. 1. 40. Nyílt tér. = Bécsi Híradó. 1865. máj. 11. 41. Tintarajzok. = Egri Posta. 1863. máj. 14. 42. VAJDA János levele KELEMEN Mórhoz. 1862. dec. 12. OSZK Kézirattár. 378