AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Bugát Pál folyóirata, az Orvosi Tár. 1831—1848

Az Orvosi Tár újraindulása óta szoros kapcsolatban állt a budapesti Orvos Egyesülettel. Ez az együttműködés már a lap fejlécén is tükröződött: „Orvosi Tár. A Budapesti Királyi Orvosegyesület közös munkálataival." Az Egyesület segítsége — a feltételezett anyagin kívül — más módon is megnyilvánult. Ugyanis a Budapesti Orvos Egyesület „olvasdá"-val rendelkező könyvtára jelentős könyv és folyóirat anyagát használták fel a szerkesztői, referálói munkában. Az Orvosi Tár viszont rendszeresen közölte az Egyesület híreit és üléseinek j egyzőkönyveit. Különösen érdekesek az Egyesületi könyvtár fejlődéséről, gyarapodásáról közzétett írások. Ezekből például megtudjuk, hogy a már említett olvasóteremmel gyarapodott a könyvtár: „Elhatároztatott, hogy az orvosi hírlapok eddig czéliránytalan keringése helyett olvasda (lectorium) alapítassék . . ,"

15 Az ország különböző vidékein egymásután, a pesti mintájára megalakuló orvosi egyesületekről is rendszeresen tudósított az Orvosi Tár. Érdemes felfigyelni arra a körülményre, hogy az egyesületek megalakulásukkor egyik fő kötelességüknek tartották szakkönyvtár létesítését, és orvosi folyóiratok előfizetését. Erről így tudósított például a szatmári orvosi egyesület: „Tökéletesbülni a művészetben, s a tudományban haladni volt első czélunk . . . Megszerezvén egyesülten a legjobb honi s külföldi folyóiratokat, mint a korszak legjelesb természetbúvári für készételnek s tapasztalatainak gazdag kincstárát . . . Egy közhasználatú könyvtár alapjait megvetettük."

16 Ezenkívül értesülünk a pápai, miskolci, eperjesi, temesvári, aradi és más vidéki orvosi egyesületek megalakulásáról. BUGÁT Pál a Természettudományi Társulat alapítói közé tartozott, s annak magasrangú tisztségviselője is volt. E körülmények indították arra, hogy az akkor még folyóirattal nem rendelkező Társulat híreit az Orvosi Tár hasábjain tegye közzé. Ugyanakkor néhány természettudományi jellegű tanulmányt is közölt a lapban. Ezen elhatározását így indokolta: ,,A csírájában lévő magyar természettudományi társulat, mely világra születését . . . reményli, időről időre összejővén, benne nem ritkán igen érdekes természettudományi ismeretek és értekezések közöltetnek, melyek mivel jobbadán rendünket illetik leginkább: ezért, azok . . . tárunk által közöltetnek."

17 A hosszú ideig versenytárs nélkül álló Orvosi Tár alapítása után több mint egy évtizeddel egy új gyógyászati folyóirat indult. Ugyanis 1842-ben SCHÖPFMEREI Ágoston egy új orvosi szaklapot adott ki, amely a harmadiknak tekinthető Magyarországon.

18 SCHÖPF kiadványát, a Magyar Orvos- Sebészi és Természettudományi Évkönyveket annak feltételezésével hozta létre, hogy a magyar 15. A budapesti Mr. orvosegyesület 18á2-iki October 14-dikén tartott ülésének jegyzőkönyve. = Orvost Tár. 1842. 22. sz. (nov. 27.) 337-340. 1. 16. Dr.Jelenffy Káról szathmár-megyei főorvosnak a szathmári orvosegyesület 184:1-dik évi július 1-ső napján tartott gyűlésében mondott beszéde. —Orvosi Tár. 1843.18. sz.(okt.(30.) 285-288.1. 17. Tárunk által szorosan természettudományi ösmeretek és értekezések is közöltetnek. = Orvosi Tár. 1842. 8. sz. (febr. 20.) 125. 1. július 1-ső napján tartott gyűlésében mondott beszéde. = Orvosi Tár. 1843. 18. sz. (okt. (30.) 285-288. 1. 18. BATÁEI GYULA: Schöpf-Merei Ágoston orvosi folyóirata. = Orvosi Hetilap. 1971. 30. sz. 1783-1785.1. 364