AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Bugát Pál folyóirata, az Orvosi Tár. 1831—1848

orvosi társadalom már képes egyidejűleg eltartani két gyógyászati lapot. SCHÖPF az Orvosi Tár érdemeit és jelentőségét elismerve indította meg lapját. Különösen sokra becsülte az Orvosi Tárnak a magyar orvosi nyelv kialakítása területén végzett fontos munkáját. Lapja bevezetőjében erről így ír: „Az orgánumok czélszerű szaporítása az egész organizmusban nagyobb munkásságot gerjeszt; több bolt, több vevő, és részünkről erősen azon leendünk, hogy öregebb testvérünk mellett fönnállhassunk . . ,"

19 Maga az Orvosi Tár annyira nem tekintette vetélytársának SCHÖPF orvosi lapját, hogy hasábjain többször helyt adott a folyóirattal kapcsolatos hirdetményeknek. A lap megindulásának bejelentésére is itt kerül sor. Az Orvosi Tár közli SCHÖPF bejelentését lapjának irányváltozásáról is: „A budapesti kir orvosegylet. . . ülésében több tagok által megpendített eszme, hogy czélszerű lenne évkönyveinknek gyermekgyógyászati irányt adni. Okul hozatot fel, hogy ekképpen a két magyar orvos lapok mindegyike a másiktól megkülönböztető sajátságot, s tulajdon kört nyerne: a gyermekgyógyászat pedig olly fontos és terjedelmes ága az orvosi működésnek, hogy megérdemli az egyik folyóirat különös figyelmét."

20 Ilyen baráti gesztusok mellett némi nézeteltérésre is sor került a két lap között. Például egyszer a Tár helyt adott az Évkönyveket becsmérlő cikknek: „Előttem fekszik a Schöpf által szerkesztett orvos-sebészi s természettudományos évkönyvek első füzete. Sokat igaz nem vártam tőle, de hogy illy rútul megfogok csalatkozni arra még sem számítottam. A Schöpf cikkeiben semmi logica és a nyelv milly hibás! . . . A hamarkodás s hevenyezés nagyon meglátszik az egész füzeten."

21 A névtelenségbe burkolózó cikkíró vádjai egyetlen vonatkozásban sem fedték a valóságot. SCHÖPF lapja is tartalmazott néhány, az Orvosi Tár ellen irányuló célzást, de ez nem akadályozta meg abban a szerkesztőt, hogy lapja megszűnését is itt jelentse be: „A budapesti kir. orvosegyesület egyik munkás tagja... megpendített egy tervet, miszerint a kir. egyesületnek tulajdon költségével folyóiratot kellene megindítani. Meggyőződtem azóta, hogy ezen tervet számos tagtársak pártolják . . . ezennel az orvosi sebészi évkönyvek kiadását megszüntetem. Három magyar orvosi lap jelenleg még fenn nem állhat. . . A régibb érdemdúsabb Orvosi Tárt illeti az elsőség az általam szerkesztett ifjabb lapom előtt; mellyeket — hidje el a tisztelt olvasó közönség — eddig is csak kárommal lehetett fönntartani."

22 A SCHÖPF-MEEEI által említett, és az Orvos Egyesület által kiadandó lap terve nem valósult meg. így tehát az Orvosi Tár ismét egyedüli közlönye lett a magyar orvosi társadalomnak. A gyümölcsöző kapcsolat ScHÖPF-MERBivel a későbbiekben is megmaradt, több — elsősorban gyermekgyógyászati jellegű — cikke jelent meg a Tárban. 19. E lapok tartalma s iránya. = Magyar Orvosi és Természettudományt Évkönyvek. 1842. 1. sz. 2. 1. 20. Figyelmeztetés az orvosi évkönyvek ügyében. = Orvosi Tár,. 1845. 7. köt. (Számozatlan, a kötetlap után). 21. -p- : Levelezések. = Orvosi Tár. 1844. 5. sz. (jan. 28.) 78-79. 1, 22. Az orvossebészi évkönyvek megszüntetése. — Orvosi Tár. 1846. 13. sz. (márc. 22.) 206. 1. 365