AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Bugát Pál folyóirata, az Orvosi Tár. 1831—1848

,,A folyóirat oly szellemi kötél, melly láthatatlanul kötvén össze az írók olvasók seregét, ezek közé valóságos lelki rokonság keletkezik; mi szerint a folyóirat annál érdekesebb, minél egy részről több írók tűnnek fel benne, és más részről minél több olvasók sereglenek zászlója alatt össze ... az olvasók kis száma elbénítja az írók munkásságát, s a folyóirat korai halálát okozza." Újra felvetődik a magyarnyelvűség kérdése is: „Magyar ajkú s lelkű orvosok legyünk, mit nem csak az ész, hanem szív is parancsol, mert midőn csekély tudományosságunkat a míveltebb Európa roppant ttidományosságával összehasonlítjuk, ne fájjon e szívünk, ne piroljon-e arcunk hátramaradásunkon ? de egyébként is mi mások legyünk hát, mint magyar orvosok? talán németek, hisz ekként egy más literatura zsoldjába állunk . . . hon pedig literatúránk mostani állásához képest középszerű erővel is sok szépet, jót és hasznost eszközölhessünk? — avagy talán konyhai latinokká fajulván, s nemzetünk törzsökétől ekként elszakadván, világpolgárokká legyünk?" 1842-be már büszkén jelenti az Orvosi Tár szerkesztősége, hogy külföldi lap is közöl kivonatokat cikkeiből: ,,Az ausztriai évkönyvek nagytiszteit szerkesztőségének . . . ama önkényes nyilatkozatát idézzük elő, mellynél fogva a magyar Orvosi Tárnak benső értéke elösmertetvén, . . .időről időre kivonatát közleni szándékozik; — mely ígéretét tellyesítőleg az adott szót tettleg is életbe léptetvén, már ezáltal nemcsak külföldi testvérei koszorújába fogadta a magyar literaturát, hanem egyszersmind szép mezőt nyita rendünknek, hogy gondosan gyűjtögetvén hazai tapasztalatokat és közölvén honi termékeket, azokkal lassanként a külföldi is megismerkedvén illy módon bennünket mint egy serdülő haza, munkás igyekezetű fijait nemcsak figyelemre, de végre becsülésre is méltóknak találhasson."

13 BuGÁTék az eredeti közlemények publikálása mellett legfontosabb feladatuknak a külföldi folyóiratok és könyvek tartalmának az ismertetését tartották. Éppen ezért külön rovatot alapítottak erre a célra a lapban Kivonatok idegen lapokból és munkákból címen.

14 A rovaton belül az egyes orvosi szakágak kivonatai külön fejezetcímekkel jelentek meg: íme a csoportosítás: A) Természet- végy- és növénytan B) Boncz- és élettan C) Ép- gyógyszer- és méregtan D) Kór- és gyógytudomány E) Sebészség és szemészet F) Szülészet, nő és kisded betegségek 0) Rendőrségi és törvényszéki orvostan H) Elmekórok 1) Allatorvoslás. A feldolgozott szakfolyóiratok közt természetesen a németül írottak vezetnek. (Ebben az időben ezen nyelvterületen adták ki a legtöbb orvosi jellegű folyóiratot.) A német után a francia és az angol nyelvű lapok következtek. De kivonatoltak olasz, sőt svéd nyelvű folyóiratokat is. így aztán, ha közvetve is, az Orvosi Tár olvasói tájékozódhattak a korszak legjelentősebb európai orvosi közleményeiről. A cikkeket általában csak oly mértékben rövidítették le, hogy azok eredeti tartalma teljesen érthető legyen. 13. Értesítés az Orvosi Tár maradása ügyében. = Orvosi Tár. 1842. 5. sz. (jan. 30.) 79—80. 1. 14. Kivonatok idegen lapokból és munkákból. = Orvosi Tár. 1842. tí. sz. (I. köt.) 89. 1. 363