AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Bugát Pál folyóirata, az Orvosi Tár. 1831—1848

1841-től az ő kezdeményezésére megalakuló Természettudományi Társulat elnöke is, számos könyv, tanulmány szerzője vagy fordítója. A másik szerkesztő SCHEDEL, későbbi ismertebb nevén TOLDY Ferenc orvos, egyetemi tanár, a tudományos igényű magyar irodalomtörténetírás megteremtője (1833-ig dolgozott együtt BuGÁTtal, később FLÓR váltotta fel ebben a tevékenységében). Érdemes itt megemlíteni, hogy TOLDY irodalomtörténetében a szaktudományok irodalmát — így az orvosi irodalmat is — az irodalom szerves részének tekintette. Maga a szerkesztőség a pesti Mária Dorottya utca 13. szám alatt székelt, a lapot Trattner és Károlyi nyomdájában nyomták ki. A munkatársak között ott találhatók a kor legjelentősebb orvosi szerzői: LENHOSSÉK Mihály, BENE Ferenc, CSATJSZ Márton, FABINI Teophyl, FRIVOLDSZKY Imre, GEBHARDT Ferenc, STÁHLY Ignác, PÓLYA József, FLÓR Ferenc, RTJPP János, JANKOVICH Antal és sokan mások. Az Orvosi Tár jelentős eredményének könyvelhető el, hogy sok olyan pesti és főleg vidéki orvost is ösztökélt cikkírásra, aki korábban sohasem publikált. Ilyen módon gyakran értékes tapasztalatok váltak közkinccsé. A lap nem sokkal megindulása után komoly erkölcsi támogatást kapott a hatóságtól, Helvtartótanácstól: „Minthogy azon orvosi és sebészi folyóírás melyet a kir egyetem mellett Prof. Bugát Pál és Orv. Dr. Schedel Ferenc „Orvosi Tár" czím alatt Januárius hónapja óta adnak ki, az orvosi karnak és az ország főorvosának véleménye szerint az orvosi és seborvosi tudomány előmozdítására igen hasznos és ajánlatos: az ország minden törvényhatóságának ezennel ezen hazai nyelven időszakonkénti folytatandó munkának kebelökben teendő kihirdetése meghagyatik azon okból, hogy az ország lakosai előtt ismeretessé legyen. Kiad. November' 29. 1831."

5 Ez növelte a lap tekintélyét, és egyre több szakember érdeklődését kdltette fel. Eey, az év végén kiadott közleményükben a szerkesztők megelégedetten emlékeznek a Helytartótanácsnak másik rendelkezésére is: „Maga a N. Mélt. M. kir. helytartótanács kegyes pártfogására érdemesíteni 's az ország minden törvényhatóságait hivatalos kihirdetéseivel megbízni méltóztatott."

6 Egyben bejelentették a lap profiljának bővülését; eszerint a továbbiakban gyógyszerészeti jellegű közleményeket is közzé tesznek az Orvosi Tár hasábjain. Az Orvosi Tár tehát a magyarországi gyógyszerészek első jelentősebb szakfórumának is tekinthető. (Az első önálló hazai gyógyszerészeti lap majd csak 1848-ban jelenik meg Nyitrán. Megindulását ez is az Orvosi Tár hasábjain adja tudtul.) Ugyanekkor ígérték meg egy orvosi szótár megjelenését is: „s ha az előfizetők száma meg fogja engedni az esztendő végével egy magyar-deák és deák-magyar műszótárral ajándékozzuk meg olvasóinkat, mellyben mind azon orvosi, seborvosi, gyógyszertudományi stb. technicvis terminusok meg lesznek magyarázva, mellyek Orvosi Tár két első évében találtatni fognak." Az Orvosi Tár és főleg maga BUGÁT Pál igen jelentős szerepet játszott a magyar orvosi nyelv megteremtésében. Az 1833-ban megjelent szakszótárában, 5. Orvosi Tár. 18.31. 11. sz. (IV. köt.) 153. 1. 6. Az Orvosi Tárnak folytatásáról 1832-ben. = Orvosi Tár. 1831. 11. sz. (IV. köt.) 158-160.1. 360