AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

között, aki ÁMADÉt kamarai tanácsosi állásra ajánlották; s mikor MÁRIA TERÉZIA mégis kinevezte, a beiktatásán nem jelent meg.

86 Figyelemre méltók a nevelésről vallott nézetei is. „Az atya, ha fiát engedelmességben neveli, attul áldást vészen . . ."

87 A barátságokat illetően szkeptikus. Aforizmáiból kiderül, hogy nem volt barátkozó természet: a baráttal szemben magas követelményeket állított fel.

88 Jellemző ez a mondása: „A barátságok vagy véletlen történetekért, vagy a* mélyebb esmeretségért elmúlnak."

89 Itt is SENECA véleményével tart: „Hozzád hasonlóval köss barátságot. . ."

90 A barátságról vallott felfogását kiegészítik azok az aforizmák, melyekben a vagyonról, a pénzről táplált nézetének ad hangot. Ebből az derül ki, hogy nagy fontosságot tulajdonított a pénznek, és ezt tekintette legbiztosabb barátjának, de nem vált rabjává. „A* pénz szomorúak vigasztalója és az embernek legbiztosabb segítsége 's Baráttya, ha ezzel tud élni; mert másképen nem tsak ellensége, de hóhérais".

9x Ez a GRASSALKOVICS unokáján kísértetiesen beteljesedő, jóslatszerű előérzet is gyakorlati tapasztalat szülötte volt, mint az aforizmák legtöbbje. „A gazdagnak jó akarói Szaporodnak, a' Szegényt pedig azok-is á'kik valának el-hagygyák"

92 — ez volt a tapasztalata. Egy kissé kora közfelfogásával elégedetlenül jegyzi meg: „Görögöket Demosthenes, romaiakat Cicero, a!mire akarták reá beszélhettek, most mind a' kettő helyett vagyon a' pénz."

93 Ugy találja, hogy „gazdagnak gazdagság a' bástyája"

9

^ „A' hol tsak a gazdagság betsültetik és tsak az jutalmaztatik, el-tünik onnant a' jó erkölts, a' szegény meg-vetődik, és ennek igazsága szegénysége miatt igazságtalanságnak és rossz erköltsnek tartatik."

95 A pénz egyébként sem feltétlen barátja az embernek: ész is kell hozzá, hogy kellően lehessen használni, mert „Mit használ a' bolondnak a' gazdagság, mivel minden értékével észt nem vehet magának?"

96 Különben is úgy találja, hogy a gazdagság relatív: „nem az szegény, á'kinek rövid az értéke, hanem a'ki a' vagyonnal meg nem elégszik."

91 Ez a józan megelégedés, mely GRASSALKOVICS egyéniségében minden szerzésvágy mellett is megvolt, megmentette kora pénzsóvár embereinek nagy kísértésétől, az alkímiától is. „Az arany tsinálás mesterség nélkül való mesterség; melynek a' kezdete reménység, közepe hazugság, végepedig koldulás."

98 Lenézte a pénzszerzésnek homályos útjait, hiszen azt tapasztalta, hogy ha eszével él, könnyebben megszerezheti az anyagiakat. Annak ellenére tartotta magát távol ettől a csábítástól, hogy sokáig, éppen birtokvásárlásai miatt, szinte úszott az adósságokban.

99 86. AMADÉ László 1746-ban vált el feleségétől, WELTZL Paulinától. Már az ő szülei is különváltan éltek. L. GÁLOS Rezső: Br. Amadé László. Pécs 1937. 22, 31, 114, 124 és 151.1. 87. OSZK 111/27. 88. IV/6-8. 89. 11/55. 90. IV/88. 91. 11/72. 92. 111/54. 93. 111/92. 94. 111/53. 95. 1/14. 96. HE/51. 97. 1/67. 98. 111/77. 99. WELLMANN, i. m. 11. 1. 335