AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

útján hajtották végre. Az időközben történt nagyobb jelentőségű, ügyrendi jellegű változások azután belekerültek abba a korábban már említett 1909. évi szabályzat­tervezetbe, ami ugyan formailag nem lépett életbe, mivel azonban a gyakorlatban már jórészt megvalósult intézkedéseket tartalmazott, a múzeum és benne a könyvtár működésére vonatkozó utolsó összefoglaló jellegű szabályozásnak te­kinthető az első világháború végéig terjedő időszakban. Ilyen jelentős intézkedés volt például az ötévenkénti általános állomány­revízió elrendelése, amit a könyvtár első ízben az 1900. évben hajtott végre; 24 továbbá az olvasóterem nyitvatartási idejének meghosszabbítása 9-től délután 4 óráig, 1904 októberétől kezdődően. 25 Mindkét kérdést részletesen szabályozta azután az 1909. évi múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat tervezete. Ez a tervezet nyilvánvalóan ismét a korábbi szabályzat alapulvételével készült; számos rendelkezése szóról szóra egyezik az 1898. évi szabályzat szöve­gével, bár szerkezetében attól — ha csak kis mértékben is — eltér. Az 1909. évi szabályzat-tervezetnek a Széchényi Könyvtárat érintő figye­lemre méltó új, vagy részben új rendelkezései a következők voltak. A könyvtár elnevezése az új szabályzatban: „Országos Széchényi könyvtár" — ebben a szórendben és a családnév két é betűvel; ebben a tekintetben a korábbi szabályzatok gyakorlata ingadozó és következetlen volt. A SZÉCHÉNYI család által javaslatba hozott három könyvtári alkalmazottat — a nyomtatványi osztály egyik őrét, egyik segédőrót és egyik szolgáját — a vallás- és közoktatásügyi miniszter „a múzeumi igazgató előterjesztése alapján" nevezi ki; így rendelkezett a tervezet 9. §-a. A korábbi szabályzatban a múze­umi igazgató előterjesztéséről nem volt szó, bár ez eléggé természetesnek tűnik. A könyvtár feladatát az új szabályzat 49. §-a a következőképpen állapította meg: „Az Országos Széchényi Könyvtár hivatása Magyarországon megjelent minden nyom­tatványnak, valamint ama külföldi nyomtatványoknak felkutatása és gyűjtése, melyek Magyarországra bármi tekintetben is vonatkoznak; célja továbbá hasonló természetű kéz­iratok, oklevelek és egyéb irományok felkutatása és eredetiben vagy hű másolatban való megszerzése. A könyvtár feladata mindez anyagot a kutatás számára használható állapotba helyezni s e célból a szükséges általános tiidományos segédkönyveket is megszerezni. — A könyvtár örök letéteménykép az illető család tulajdonjogának fenntartásával családi levél­tárakat is elfogad megőrzés, kezelés és tudományos felhasználás céljából." Segédkönyvtári anyag gyűjtésére vonatkozó rendelkezéseket korábban csak az 1889. évi könyvtári ügyrend már ismertetett szakaszai tartalmaztak; a múze­umi szervezeti és szolgálati szabályzatok közül először az 1909. évi szabályzat 24. Magyar Könyvszemle 1901. évf. „A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyv­tára az 1900. évben.'''' ,,A könyvtár nyomtatványi osztályának első általános revízióját szükségessé tette az a körülmény, hogy az 1875-ben befejezett nagy rendezés óta revízió csak egyes szakokban történt, pedig évtizedek alatt s a nagy forgalom következtében szinte elkerülhetetlen, hogy valamely szakba tartozó könyvek más szakba ne kerültek vagy el ne tévedtek légyen; s így hiányzókul tűntek fel oly könyvek, melyek megvannak, de tévedés következtében, jelzetük hasonlósága miatt, más szakba osztattak. Hogy álla­gunkat bizonyosan tudjuk, hiányainkat konstatáljuk, hogy az évtizedek alatt bekövet­kezett beosztási hibákat kiküszöböljük, kénytelenek voltunk az egész állományt átvizs­gálni; s ezt a nagy műveletet öt évenkint ismételni fogjuk, mikoris az első ízben szerzett gyakorlati tapasztalatok a munkálatot nagyban meg fogják könnyíteni." 25. Magyar Könyvszemle 1905. évf. „A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyv­tára az 1904. évben." 293

Next

/
Thumbnails
Contents