AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

a kéziratok beszerzését, feldolgozását, elhelyezését és nyilvántartását (39—41. §§), ami mind a Kézirattár kezelésével megbízott egyetlen segédőr feladata volt. „A levéltár kezelésével megbízott levéltárnok egy gyakornok és egy ideiglenesen alkalmazott napidíjas segédkezése mellett" végezte a levéltári teendőket (42. §). Az ügyrend részletes utasításokat tartalmazott a levéltári anyag tekintetében is a szerzeményezés, feldolgozás, rendezés, elhelyezés, nyilvántartás és a használat módozataira vonatkozólag (43—50. §§). A hírlaptári munkát az ügyrend 51—56. §-ai szabályozták. Az 51. § részletesen meghatározta ,,a könyvtár hírlapi osztályába beosztott hírlapi könyvtárőr" feladatait, aki munkáját ,,egy könyvtári gyakornok segédkezése mellett" végezte. Az 52. § a hírlaptár raktározási rendszeréről intézkedett: ,,A hírlaptár felállítása és elhelyezése, tekintet nélkül az alakra, betűrendben és elkülönítve nyelvek szerint történik, még pedig: magyar, német, szláv és román nyelvek szerint." A további rendelkezések — 53—56. §§ — egyes hírlaptári munkafolyamatok leírását tartalmazták. Az ügyrend V. fejezete a „laboráns" és a szolgák munkakörét szabályozta (57—61. §§), a Szervezeti és Szolgálati Szabályzat erre vonatkozó rendelkezései (Szerv. Szab. 62—70. §§) alapján; azoknál nem is bővebben, inkább csak megismételve az egész múzeumra vonatkozó ottani szabályozást. A könyvtárba beosztott „laboráns" az ügyrend 57—58. §-aiból kitűnőleg a gondnoki feladatokat végezte. Az „Ideiglenes alkalmazottak"-ról szóló VI. fejezet — 62—63. §§ — az olvasótermi felvigyázó és a ruhatáros munkakörét szabályozta. Mindkét rendelkezését érdemes szórói-szóra ideiktatni. ,,Az olvasóteremben alkalmazott felvigyázó 9-től 1 óráig az olvasóteremben tartózkodván kötelessége éber szemmel kísérni az olvasókat s vigyázni arra, hogy az olvasásra kiadott munkákat az olvasók visszaadják, be ne piszkolják, meg ne csonkítsák vagy el ne idegenítsék, ha ilyemit észlel, azt azonnal tartozik bejelenteni az olvasóteremben foglalkozó tisztviselőnek." (62. §) ,,A ruhatár felügyeletével megbízott ruhatáros 9-től 1 óráig kiszolgálja az olvasóközönséget — amely idő alatt helyét, a könyvtári folyosón berendezett ruhatárat elhagynia tilos — oly formán, hogy az olvasóterembe senkit föveggel és felöltővel, csomaggal, bot- és esernyővel, könyvekkel be nem bocsát (Szolg. Szab. 49. §.11. pont) s a most említett tárgyakat a ruhatárban elhelyezvén, a tulajdonosnak egy kérőlapot s egy számmal ellátott bárcát ad át, amelynek száma megfelel azon hely számának, ahová az illető tárgyai elhelyeztettek. A ruhatárban letett tárgyakat a ruhatáros csak a bárcának és az olvasóteremben lebélyegzett kérőlapnak visszaadása mellett adja ki az illetőnek." (63. §). IV. Az 1909. évi múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat-tervezet Az előbbiekben ismertetett 1889. évi könyvtári ügyrend, ami az ugyanazon évben kiadott múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat alapján készült, évtizedekre szólóan meghatározta a Széchényi Könyvtár működésének szabályait. Az 1898-ban kiadott újabb múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat — mint arra már rámutattunk — majdnem szószerinti megismétlése volt az 1889. évi szabályzatnak s így annak folytán új ügyrendet nem kellett készíteni. Az új szervezeti és szolgálati szabályzat életbelépte után a könyvtár működésében indokoltnak vagy szükségesnek vélt változtatásokat a könyvtár illetve a múzeum vezetői vagy a miniszter megfelelő külön intézkedések, rendelkezések kiadása 292