AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

1. csoport; nyomtatványok 2. csoport; kézirattár, levéltár (a letéteményezett családi levéltárakkal együtt), ősnyomtatványok 3. csoport; hírlapkönyvtár Az 1898. évi szabályzat azután visszaállította a könyvtárnak az 1889. évi szabályzatban, majd az annak alapján kiadott 1889. évi ügyrendben megállapított szervezeti tagozódását. A Széchényi Könyvtár feladatai tehát az 1889. évi és az 1898. évi szabályzat sorrendjében a következők voltak: a) magyarországi vonatkozású kéziratok és oklevelek (tehát levéltári jellegű anyag) gyűjtése; b) a magyarországi kötelespéldányos anyag gyűjtése; és végül c) a külföldi hungarika nyomtatványok gyűjtése. Ezt a sorrendet — mint látni fogjuk — a Széchényi Könyvtárnak a múzeum 1889. évi szervezeti és szolgálati szabályzata alapján készített 1889. évi ügyrendje megváltoztatta, első helyre tévén a hazai nyomtatványok, második helyre a külföldi hungarika anyag és harmadik helyre a kéziratok, valamint az oklevelek gyűjtését. Ennek ellenére az 1898. évi múzeumi szervezeti és működési szabályzatba ismét az 1889. évi szabályzat eléggé indokolatlannak látszó sorrendje került. Az anyaggyűjtésen túlmenő könyvtári feladatokról a szabályzatnak ez a rendelkezése (a 4. §), mely csak az egyes gyűjtemények felsorolását, s azoknak gyűjtőkörét tartalmazza, nem szól. A könyvtári állomány leltározásáról, feldolgozásáról és használatáról a szabályzat VIII. fejezetének („Az osztályok általános ügykezelése") „A Széchenyi orsz. könyvtár" alcímet viselő része (51—54. §§) rendelkezett. Viszont már a szabályzat I. Altalános része szabályozta — a 6. §-ban — az egyes gyűjtemények s köztük a Széchényi Könyvtár nyitvatartási idejét.„A könyvtár olvasó- és dolgozóterme — olvashatjuk ebben a rendelkezésben — minden évi január 1-től június hó végéig, továbbá szeptember 1-től az év végéig a hivatalos órák alatt naponként nyitva áll." A hivatalos órák a szakasz 1. bekezdése szerint reggel 9 órától du. l-ig tartottak. A könyvtár olvasóterme azonban csak hétköznapokon volt nyitva, de a július 1-től augusztus 31-ig tartó kéthónapos nyári szünettől eltekintve minden hétköznapon — kivéve mégis, a szabályzat 54. §-ából megállapíthatóan a nagy csütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot. Ezzel szemben a többi nyűjtemény (tehát a muzeális gyűjtemények), mint az a 6. §-ból kitűnik hetenként csak két hétköznapon, s ezenkívül „mindegyikük váltakozva minden harmadik vasárnap reggel 9-től 1 óráig" volt nyitva. Meg kell egyébként jegyezni, hogy a szabályzat 6. §-ának a nyitvatartási időket szabályozó rendelkezései nem egészen világosak. Keverednek bennük a könyvtárra és a muzeális gyűjteményekre vonatkozó rendelkezések és tiszta képet csak úgy lehet nyerni, ha a 6. §-t egybevetjük a szabályzat VIII. fejezete 54. §-ával, amelynek rendelkezései már csak kizárólag a könyvtár olvasótermére vonatkoznak. A szabályzat 7—11. §-ai (az 1889. évi szabályzatban a 6—10. §§) tartalmazzák a múzeum személyzetére vonatkozó rendelkezéseket. Érdemes ezeket is alaposan megvizsgálni. 277