AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

A 7. § szerint a Magyar Nemzeti Múzeum személyzete: a) az igazgatóság: igazgató, titkár (egyúttal pénztárnok) és írnok; b) az osztálytisztviselők: igazgató-őrök (közülök a szolgálatban legidősebb egyszersmind az igazgató helyettese, és egyikök a Magyar Nemzeti Múzeum pénztárának ellenőre), őrök, segédőrök, segédek (az 1889. évi szabályzatban: gyakornokok); c) szolgaszemélyzet: laboránsok, kapus, szolgák és háziszolgák. Ezeken kívül voltak „mint állami szolgálatban nem állók" az ideiglenesen alkalmazott napidíjasok, osztálytisztviselői munkakörben; továbbá a szolgaszemélyzet kiegészítésére alkalmazott rokkant katonák, valamint a kerti és éjjeli őrök. A múzeum állandó rendes alkalmazottai, mint az a szabályzat szövegéből nyilvánvalóan kitűnik, állami alkalmazottak voltak; maga a múzeum, mint arra a szabályzat 1. §-ának tárgyalásánál már utaltunk, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatósága alatt álló közalapítvány, tehát önálló jogi személy volt. A szabályzat 8. §-a kimondta, hogy „A Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselőinek rangsorát és fizetési fokozatát az 1893: IV. te. ... szabályozza." Az 1889. évi szabályzat — általános érvényű törvényes rendelkezés hiányában — e tekintetben még csak annyit mondott, hogy „a múzeum tisztviselőinek napidíj fokozatát egyelőre miniszteri rendelet szabályozza." Az 1898. évi szabályzatban említett, időközben életbe lépett illetménytörvény, az 1893. évi IV. te. „A" jelű melléklete tartalmazta a múzeumi alkalmazottak besorolását. Eszerint: a „múzeumi igazgató" az V. fizetési osztályba volt sorolva. Itt nyilván a nemzeti múzeum igazgatójáról van szó, mert a továbbiakból kitűnik, hogy pl. az iparművészeti múzeum igazgatója, a technológiai iparmúzeum igazgatója, az országos képtár igazgatója, valamint a budapesti királyi egyetemi könyvtár igazgatója a VI. fizetési osztályba tartoztak. A múzeumi igazgató őrök a VII. fizetési osztályba voltak besorolva; a Széchényi Könyvtár vezetője tehát, mint „múzeumi igazgató őr" (az 1898. évi szervezeti és szolgálati szabályzat bizonytalan terminológiája szerint néha: múzeumi osztályvezető) a VII. fizetési osztály szerinti illetményekben részesült. A többi könyvtári, illetve múzeumi tisztviselő állása a VIII—X. fizetési osztályba tartozott az alábbiak szerint: VIII. fiz. oszt. . . . könyvtári őr, ... múzeumi titkár, . . . múzeumi őr. . . IX. fiz. oszt. . . . könyvtári őr, könyvtári tiszt, könyvtári segéd,.. . múzeumi segédőr, iparművészeti múzeumi őr, technológiai iparmúzeumi őr . . . X. fiz. oszt.: könyvtári tiszt, múzeumi segéd, iparművészeti múzeumi titkár . . .

12 , Az 1898. évi szervezeti és szolgálati szabályzat 9. §-a rendelkezett a múzeumi személyzet alkalmazásáról. Eszerint a nemzeti múzeum igazgatóját a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a király, a „Széchenyi orsz. könyvtár" 12. Az 1893: IV. te. összegszerűen felsorolja az egyes fizetési osztályok szerint járó illetményeket. 278