AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

hogy a múzeum egyes osztályaiban képviselt szakokat a gyűjtemények feldolgozása útján fejlessze, s a gyűjtemények nyilvánossága révén a közmívelődést szemléleti úton is előmozdítsa. A nemzeti múzeum ezenkívül ,,A Magyar Nemzeti Múzeum Kiadványai" gyűjteményes elnevezés alatt tudományos szakmunkákat is ad ki." Szembetűnő ebben a fogalmazásban az egyoldalú múzeumi szemlélet. A kijelölt célok között tulajdonképpen szó sincs a múzeum történetileg és a szabályzat felsorolásában is első gyűjteményének, a Széchényi Könyvtárnak, s a hozzá tartozó levéltárnak a céljáról, feladatairól. Erről csak a szabályzat 4. §-a (az 1889. évi szabályzatban a 3. §) szól, a múzeum gyűjteményeinek felsorolása kapcsán. A 4. § szerint a nemzeti múzeum „gyűjteménytárai" a következők: 1. Széchényi orsz. könyvtár — melynek részei: a) könyvtár (nyomtatványok); b) kézirattár c) levéltár (a letétbe helyezett családi levéltárakkal együtt); d) hírlapkönyvtár. 2. Érem- és régiségtár — melynek részei: — — — — 3. Állattár 4. Ásvány-, őslénytár, chémiai laboratóriummal 5. Növénytár 6. Képtár és szoborgyűjtemény 7. Néprajziak tára „A Széchenyi orsz. könyvtár hivatása — olvasható ugyanebben a §-ban — a Magyarországra vonatkozó kéziratok és oklevelek felkutatása s eredetben vagy hű másolatban való megszerzése; továbbá az 1897. évi XLI. t.-cikk alapján a Magyarországban megjelent minden nyomtatványnak, valamint — különös tekintettel a hazai történelemre és segédtudományaira — ama külföldi nyomtatványoknak gyűjtése, melyek Magyarországra vonatkoznak." A továbbiakban a szabályzat 4. §-a meghatározza a többi tár gyűjtőkörét is. Itt közbevetőleg meg kell említeni, hogy a Széchényi Könyvtárnak az 1889. évi múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat 3. §-ában, az 1898. évi szabályzat 4. §-ával egybehangzóan megállapított, s az előbbiekben ismertetett szervezetét időközben, 1893-ban — mint arra még más vonatkozásban is utalni fogunk — a vallás- és közoktatásügyi miniszter 31.401/1893. számú intézkedésével módosította,

11 egy szervezeti egység (a miniszteri intézkedés szóhasználata szerint: csoport) keretébe vonván össze a kézirattárat, a levéltárat és az ősnyomtatványok tárát. Ekkor a könyvtár szervezeti felépítése a következőképpen alakult: 11. OSZK Irattár: 332/1893. sz. ügyirat. — Az 1893. évi szervezeti változtatás indokaira nézve lásd: SZINNYEY József, a könyvtár vezetésével megbízott hírlapkönyvtári őr jelentését a könyvtár egyéves működéséről 1892. szeptember 1-től 1893. augusztus 31-ig; OSZK Irattár: 423/1893. sz. ügyirat. „A könyvtárban még a múlt évben fölmerült sajnos események szükségessé tették azon intézkedést, hogy a kézirattár, melyhez a kódexek is tartoztak, tüzetesen átvizsgáltassék, ... A fönnebb érintett rendellenességek 1893. jan. 26. 204. ein. sz. MAJLÁTH Béla könyvtári őrnek és CSONTOSI János segédőrnek hivatalukból való elmozdítását vonták maguk után. Egyszersmind szükségessé tették a könyvtári szervezet megváltoztatását. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 0 Nagyméltósága 1893. júl. 7. 31. 401. sz. a. kelt rendeletével a könyvtárt, könnyebb kezelhetőség céljából, három csoportba osztotta, amely csoportok mindegyikének feje egy-egy múzeumi őr és ezen őrök felett a múzeumi könyvtári igazgató őr fog állani." 276