AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

Vidékre csak könyvtáraknak és iskoláknak, külföldre csupán nagyobb közkönyvtáraknak adatnak könyvek kölcsön. Unicumok, cimeliák, incunabulumok, kéziratok és oklevelek magán egyéneknek soha sem adatnak ki." Ugyanebben az összeállításban részletesen le van írva az olvasóterem használatának módja is a 9. pontban „A könyvtár látogatása" címszó alatt: „A könyvtár olvasótermét, mely hétköznapokon d. e. 9— 1 óráig van nyitva, az egyetemi és műegyetemi polgárokon kívül (kiknek első sorban szánva van) minden tisztességes viseletű és öltözetű egyén látogathatja. A középiskolák növendékei nem bocsáttatnak be. Az olvasó belépése előtt átadja felsőruháját és kalapját az ajtó előtt álló őrkatonának; ettől „kérőlapot" kap, melyre a kívánt könyvek címét, továbbá saját nevét, állását és lakását az olvasóteremben rájegyzi, azután átadja a szolgának, aki kézbesíti neki a könyveket, a kérőlapot pedig az olvasóteremben felügyelő segódőrnek adja át. Ehhez fordul az olvasó, midőn távozni akar, átadja neki a használt könyveket, és visszakapja tőle a kérőlapot, melyet az őrseged a könyvtár bélyegével megbélyegez, jeléül annak, hogy az olvasó hiány nélkül adta vissza a könyveket. A megbélyegzett kérőlapot az olvasó átadja az őrkatonának, és visszakapja a ruhatárba adott ruhadarabokat. Olvasásra csakis tudományos munkák adatnak; szépirodalmi művek és hírlapok csupán azon esetben, ha az illető ki tudja mutatni, hogy nem szórakozás végett, hanem komoly tanulmány céljából kívánja olvasni. A búvárkodó tudósok számára külön dolgozóterem van berendezve. A könyvtár olvasóterme július és augusztus havában — a nagy tisztogatás és porolás miatt — zárva van; azonban tudós kutatók ezen idő alatt is használhatják a könyvtárt." Kitűnik ebből az iratból az is, hogy a könyvtár olvasóterme 1885-ben — az 1866. évi „Olvasóteremi Szabályok"-tól eltérően már esak de. 9-től 1 óráig volt nyitva. Az 1866. évi olvasótermi szabályzatnak azt a rendelkezését, hogy „csupán mulattató könyvek és kéziratok csak tudományos célból óhajtott áttekintés végett" adhatók ki (3. §), úgy látszik, szigorúan megtartották, sőt a gyakorlatban kiterjesztették a hírlapokra is. Erre utal a most tárgyalt 1885. évi összeállításnak előbb idézett 9. pontja. A tudományos munkák számára viszont igyekezett a könyvtár kedvezményeket biztosítani. „A búvárkodó tudósok számára külön olvasóterem van berendezve" — olvashatjuk ebben az 1885-ből származó adatösszeállításban. Es ugyanott olvasható az is, hogy tudós kutatók a könyvtárt a kéthónapos nyári — tisztogatási — szünetben is használhatták. A Széchényi Könyvtár tudományos jellegét egyébként már EÖTVÖS József vallás- és közoktatásügyi miniszter is nyomatékosan hangsúlyozta 1868. december 18-i kelettel a múzeum igazgatóságához intézett 21.205/1868 Vkm. számú utasításában.

5 Ez az utasítás tulajdonképpen a könyvtár 1868-ban elrendelt újjárendezésének, s ennek során a müncheni szakrendszer mikénti alkalmazásának részletes szabályait tartalmazta, ezzel kapcsolatban azonban több ügyrendi, sőt szervezeti intézkedést is tett. Alapvető rendelkezése az volt ennek a miniszteri utasításnak, hogy a könyveket az ún. müncheni rendszer megfelelő alkalmazásával („a bajor kir. udv. és állami könyvtárban életbeléptetett tervnek viszonyainkhoz képest célszerűnek talált megszorításával") 12 főosztály, de csak 111 alszak szerint kell rendezni és 5. OSZK Irattár: 3/1869. sz. ügyirat, 1<S 273