AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

felállítani. A végrehajtás módját az utasítás a továbbiakban részletesen szabályozta. Számolt azzal is, hogy a rendezés, illetve átrendezés tartama alatt az olvasótermet egy időre be kell zárni, de kimondta azt is, hogy „mihelyt csak egy szak is véglegesen felállítva leend, az olvasda ismét meg fog nyílhatni." Ez a hatalmas rendezési munka, a külön ezzel a feladattal megbízott könyvtári őrseged (BARKA Nándor) vezetésével, s az e célból kirendelt miniszteri biztos (VILLECZ Kamill miniszteri titkár) felügyelete alatt egészen 1875-ig tartott. Költségeire az állami költségvetésben 1868-tól 1873-ig évről évre tekintélyes összegű állami támogatás volt biztosítva.

6 Igen jelentős szervezeti vonatkozású rendelkezése volt ennek a miniszteri utasításnak, hogy a rendezési munkálatok végzésével, illetve irányításával megbízott könyvtárost — BARNA Nándor könyvtári őrsegedet — „a rendezés és felállítás tartamára" kivonta a nemzeti múzeum igazgatóságának és a könyvtár vezetőjének, MÁTRAY Gábor könyvtári őrnek fegyelmi hatósága alól, s őt közvetlenül a kirendelt miniszteri biztos felügyelete alá helyezte. A miniszteri biztos feladata volt, hogy a könyvtárnak a miniszteri utasításban részletesen szabályozott „módon és alakban leendő rendezésére és felállítására közvetlenül felügyeljen . . . a rendezés és felállítás által feltételezett beszerzések, nemkülönben a rendezés folyamában netán szükségeseknek bizonyulandó pótló intézkedések tekintetében javallatait előterjessze, és a rendezés mikénti haladásáról időnkint jelentést tegyen." Ezenfelül azonban a miniszteri biztos kötelességévé tette a miniszteri utasítás azt is, hogy „a Széchényi országos könyvtár többi részeiben folyó munkát és dívó rendet is beható tanulmányozás tárgyává tegye, és amennyiben ott bármi részben figyelmet érdemlő észleleteket tenne: irántok véleményes jelentésben nyilatkozzék." Ebben a tájékozódásban az igazgatóság köteles volt a miniszteri biztost kellőképpen támogatni; a könyvtár-rendezés körébe tartozó ügyekben pedig neki „engedelmességgel" tartozott.

7 Ez a miniszteri utasítás nemcsak azt bizonyítja, hogy EÖTVÖS József milyen fontosnak tartotta a Széchényi Könyvtár állományának a kor igényeinek megfelelő, tudományos szempontú rendezését, hanem azt is, hogy milyen kiemelkedő jelentőséget tulajdonított az ország kulturális életében a Széchényi Könyvtár minden tekintetben korszerű működésének. Mint arról az előbbiekben már szó volt, nyomatékosan utalt ez a miniszteri utasítás a Széchényi Könyvtár tudományos jellegére. A könyvtári őr „erélyétől és rendszeretetétől elvárom — olvasható az utasítás VII. pontjában — hogy az olvasdat mulatóhellyé alásülyedni nem engedendi, és azok megrendeléseinek foganatosítását állhatatosan megtagadandja, kik az olvasdában az időt csupán mulattató olvasmányok, képes könyvek s effélék forgatásával tölteni kívánnák." De különös gondja volt az állomány védelmére is: „Napi s egyéb hírlapokat és folyóiratokat kikölcsönözni nem szabad, míg betelvén az évfolyam, vagy berekesztetvén a mű, a könyvtárnak át nem szolgáltatnak (sic!), és ott véglegesen 6. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802—1902. Alapításának századik évfordulójakor ismertetik a könyvtár tisztviselői. Budapest 1902. FEJÉRPATAKY László: A könyvtár múltja és jelene. 7. 1. — — 7. A 21.205/1868. Vkm. sz. miniszteri utasítás I. részének ut. bekezdése. OSZK Irattár: 3/1869. sz. ügyirat. 274