AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

Mindenkitől megkívántatik tehát, hogy a használt könyvtári tárgyakkal minél óvatosabban bánjék, — azokat be ne mocskolja, meg ne szakgassa, — reájok sem tintával, sem irónnal bárminemű jegyeket és javításokat ne írjon, tintafoltokat ne ejtsen, a könyvek és kéziratok lapjait kényelmesb használat végett be ne hajtogassa, vagy össze ne gyűrje. 6. §. A viasszal vagy pedig olajjal beitatott s az illető könyvekre vagy pedig kéziratokra fektetett papíroson át eszközlendő bárminemű lerajzolás, — nemkülönben a kivonatok és jegyzetek tétele végett használandó s magukra az illető könyvekre és kéziratokra fektetett papíroson történő írás, akár tintával, akár irónnal szigorúan tiltatik. 7. §. Ha az olvasóterem vendége az ottani bútorokon és valamely általa használt könyvtári tárgyon oly sérelmet ejtene, mely ennek becsét csökkentené, annak teljes megtérítésére köteleztetik: különben a könyvtár további használhatását nem élvezheti. 8. §. Használat után, és a teremből eltávozáskor mindenki köteleztetik a használt tárgyakat személyesen visszaadni a felügyelő könyvtári hivatalnoknak. 9. §. Az olvasóteremben a legnagyobb csend követelte tik, s ennél fogva a fenhangon (sic!) szólás és beszélgetés meg nem engedhető. 10. §. Atalán véve a mívelt társaságokban megkívántató illem megtartása az olvasóterem vendégeitől is megváratik. 11. §. Mindenki kérettetik, hogy a mások által használt és netalán az asztalokon fekve maradt, vagy pedig a könyvszekrényekben álló könyvekhez és irományokhoz a felügyelő könyvtári tisztviselők beegyezése (sic!) nélkül ne nyúljon, — valamint hogy a könyvtári termekbe a könyvtári tisztviselő nélkül be ne menjen. 12. §. Felső ruhával, köpönyeggel, bottal, esernyővel, az olvasóterembe lépni nem szabad. Azoknak elhelyezésére az előteremben létező fogasok szolgálnak." Eltekintve a stílus régiességétől, ennél jobbat, tömörebbet és teljesebbet ma sem lehetne kitalálni. Mint ebből a szabályzatból is látható, megnyitása idején az olvasóterem általában hétköznapokon, 9 órától délután 2 óráig volt nyitva. Különös figyelmet érdemel a szabályzat 3. §-a, mely a Széchényi könyvtár nemzeti könyvtári jellegének megfelelően félreérthetetlenül megállapítja, hogy az olvasóterem pusztán szórakoztató jellegű olvasás céljára nem vehető igénybe. Igen figyelemre méltóak a szabályzatnak a könyvtári állomány fokozott védelmét célzó (5., 6. és 7. §§), valamint a kutatómunka zavartalanságának biztosítására szolgáló (9. és 10. §§) rendelkezései is. Ez a szabályzat — mint az egyébként címéből is következik — csak a helyben olvasás szabályait foglalta magában, és nem tartalmazott rendelkezéseket a könyvtár állományába tartozó dokumentumok kölcsönzésére vonatkozóan. E tekintetben a Helytartótanács 1859-ben kiadott német nyelvű múzeumi utasításai voltak irányadók egészen az 1889. évi múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat, illetve az annak alapján kiadott könyvtári ügyrend életbelépéséig;

3 ezekről a későbbiekben még részletesen szó lesz. A kölcsönzés terén kialakult gyakorlatról egyébként tájékoztatást nyújt az az írásbeli összeállítás, amit 1885. május 29-én készített MAJLÁTH Béla könyvtárőr a múzeum igazgatója számára, s ami ,,A Széchényi országos könyvtár szervezetére és kezelésére vonatkozó adatokat" tartalmazza.

4 Ennek az összeállításnak a 10. pontjában „Könyvek kikölcsönzése" címszó alatt a következők olvashatók: „Rendszerint csak egyetemi tanároknak és a M. T. Akadémia tagjainak kölcsönöztetnek ki könyvek házi használatra; kivételesen oly más állású egyéneknek is, kiknek állása és személye elegendő garanciát nyújt. A könyvek pénzbeli biztosíték nélkül adatnak ki. 3. FEBENCZYNÉ WENDELIJST Lídia: id. tanulmány 4. OSZK Irattár: 97/1885. sz. ügyirat. 272