AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

Sok hozzáfűznivaló a felterjesztéshez nincs, inkább a vásárlásokat ismertetjük, Leginkább román nyelvű anyagot vett a könyvtár a tárgyalt időszakban. Több ízben vásárolt Micu EMÍLIÁN lelkésztől (Kécsa, Torontál vm. via Zsombolya) román lapokat, pl. 1903-ban az Albina című Bukarestben megjelent lap néhány évfolyamát.

101 A Micu EMiLiÁNnal folytatott hosszas levelezés ismertetése felesleges, mert többnyire a túl magasan megszabott vételárakkal és a hírlapok kiválogatásával foglalkoznak a levelek.

102 1906-ban és 1908-ban is vásároltak román lapokat DAMIAN Vazul karánsebesi könyvekereskedőtől

103 és GHERGA István lugosi tanítótól.

104 1912-ben a fentebb idézett felterjesztésben is szereplő Mirko BRBYBR zágrábi könyvkereskedőtől vásárolta a könyvtár a Zapisnici 1887—1892., a Danica Ilirska 1866. és a Nase Dóba 1886. évfolyamait stb.

105 A könyvtár vásárlásainak, bel- és külföldi kapcsolatainak vázlatos áttekintése ékes bizonyítékul szolgálhat a könyvtár állománygyarapítási politikájának helyessége mellett. A bevezetőben ismertetett költségvetési tervezetek reális törekvéseket fogalmaztak meg, s a tényleges vásárlások adatai mutatják, hogy ezek az elképzelések a nagyon is kevés dotáció ellenére is fokozatosan valóra váltak, ha nem is olyan mértékben, ahogy ez kívánatos lett volna. A kiegészítésül szolgáló szórványszámok vásárlását a meglevő anyag hiányai szabták meg, a könyvtár feladata ebben az esetben a források felkutatása és az elfogadható vételár megállapítása volt. A külföldi újságok és szakfolyóiratok kiválasztását döntően befolyásolta a rendelkezésre álló pénz összege. Nemcsak a könyvtári vezetés hibája tehát, hogy a vételek nem merítették ki a korabeli szakirodalom kínálatát. A megvásárolt szakfolyóiratok többsége a könyvtártudomány körébe tartozik és majdnem kizárólag a német nyelvterületről való. Ennek magyarázata egyszerű, hiszen a magyar könyvtárak akkoriban a német könyvtárak gyakorlatát követték. Sajnálatos, hogy ezáltal az amerikai könyves folyóiratkiadás termékeiről csak közvetve tudtak informálódni, pedig Amerikában jelent meg ekkoriban a legtöbb magyar vonatkozású periodika. Áttétel Jelentőségében és mennyiségében is kisebb, de mégsem maradhat említés nélkül az az anyag, amit más intézmények tettek át a Hírlaptárba. Ezen a módon — természetesen — mindig inkurrens periodikákkal gyarapodott a könyvtár, hiszen az átengedő intézmény csak akkor adta át az újságokat és folyóiratokat, ha neki azokra már nem volt szüksége. Másik jellemzője az átadásoknak az is, h°gy — használt anyagról lévén szó — a rendelkezésre bocsátott sorozatok rendszerint nem voltak teljesek. A tárgyalt időszakból négy adatunk van áttétel útján történt állománygyarapodásra, bár erre ennél bizonyára többször is sor került. (A könyvtár más 101. OSZK irattár 131/1903. 102. OSZK irattár 175, 191, 223, 244/1903., 362/1905., 16, 69/1906. 103. OSZK irattár 479/1906, 89/1908. (1908-ban: Lucefarul, Dreptatea, Albina Carpatilor szórványszámai.) 104. OSZK irattár 867/1910. 105. OSZK irattár 68/1912. 266