AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig
az a válasz, hogy elküldöttek a postán keressem és nem egyszer egész rongyosan piszkosan kapom vissza után járás után. Egyszóval nagyon is amerikai ízű. Szívesen vállalkozom azért a jövőben is, miután tudom, hogy önöknek még nagyobb kellemetlenséget okozna a nagy távolság miatt és, ha a szállítás után ezentúl valami hiányzik kérem egy levelező lapon értesíteni ... A lapokat óhajtom a jövőben minden 2 hétben küldeni, hogy időm legyen a hiányzókat pótolni, és minden 2-ik hónapban küldöm kimutatásom a kiadásokról. . . ." A levélhez mellékel egy kimutatást az Egyesült Államokban megjelenő magyar, német és s zlovák lapokról: ,,Magyar Napilap 1 3,— napilap Magyar Hírmondó 2,— heti Szabadság Dongó Magyarok Vasárnapja Die Neue Heimath Clevlandban 4,— napi Ohio 1,— heti élczlap 1,50 heti 1,- heti Őrállás Philadelphiában 2,— heti Amerikai Magyar Népszava» 3,— napi Népakarat I 2,— szocialista heti Bevándorló j x 2,50 2 X egy héten Heti Szemle I 1,50 heti Magyar Zászló Pittsburgban 1,50 heti Köztársaság — Újvilág Trentonban 1,50 heti Ref. Lapok Bridgeport 1,50 heti Canadai Magyarság Winnipeg 1,50 heti Deutsch —Ungarische Bote Cincinati 1,— heti Slovensky Novini Harleton 2,— heti örömhír —,50 havi" A könyvtár válaszlevelében kéri a felsorolt újságok megrendelését — az Amerikai Magyar Népszavát, Hetiszemlét, Őrállást és Örömhírt kivéve. 95 1908 végén csökken a beküldött lapok száma, mert ERDŐS Miklós jelzi, hogy beteg 96 , majd, hogy csak decemberig vállalja a megbízatást. A könyvtár újból felveti az ügynökség kérdését 97 , de 1909-ben ERDŐS újra küldi az újságokat 98 1910 januárjáig, amikor betegsége miatt visszatér Magyarországra. 99 Erdős Miklós működése biztosította a könyvtár számára, hogy — ha nem is hiány nélkül — mégis hozzájutott a nagyobb amerikai magyar lapokhoz. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet az egyes szerkesztőségekkel folytatott levelezés útján megoldani a beszerzést, csak Amerikában élő személy tudja ellátni ezt a feladatot. Ekkor írta a Magyar Könyvszemlében KOLLÁNYI azt a cikket, melyre FELEKY Károly levele érkezett (1. ajándék). Szólni kell még a környező országokból történt vásárlásokról. A részletes tárgyalás előtt következzék itt egy 1913-ban kelt jelentés, mely összefoglalja kapcsolataink lényegét a balkáni államokkal: „Mélt. lg. Úr! A nmélt. minister úrnak 3616. ein. sz. a. a balkáni államokkal leendő szorosabb tudományos kapcsolat létesítése tárgyában Méltóságodhoz intézett bizalmas rendeletére az Orsz. Sz.-Kt. részéről szerencsém van a következőket jelenteni. Könyvtárunknak régi törekvése, hogy a délszláv népekre, tartományokra és államokra és általában a Balkán egész területére vonatkozó irodalomnak jelentősebb termékeit lehető 95. OSZK irattár 254/1908. 96. OSZK irattár 471/1908. 97. OSZK irattár 626/1908. 98. OSZK irattár 109/1909. 99. OSZK irattár 127/1910. 264