AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

sének ellenőrzése és kezelése, hogy ezt a kis létszám és a korlátozott raktári viszonyok között nem tudta vállalni. A Széchényi Könyvtárban uralkodó, 1884-et megelőző áldatlan viszonyokról SZINNYEI József, a Hírlapkönyvtár őre számol be A Magyar Nemzeti Múzeum Múltja és Jelene (1902) című kötetben megjelent cikkében, melyben azt is megemlíti, hogy még a nagyobb fővárosi könyvtárak is kiselejtezték a hírlapokat, vagy olyan helyen raktározták, ami nem biztosította fennmaradásukat és használatukat. A periodika-gyűjtemények mostoha helyzete eredményezte, hogy amikor SZINNYEI 1872-ben az 1848-as forradalom hírlapjait kereste a Széchényi Könyvtárban, alig talált egy-kettőt. Ezt írja a Beform 1872. június 2-i, vasárnapi számában: „ . . . azt tapasztaltam, hogy azon korbeli hírlapirodalom megírásához legnevezetesebb könyvtárunkban, mely egyszersmind országos is, csak igen kevés hírlap áll rendelkezésemre." Ebben a cikkben szól arról is, hogy a többi nagykönyvtárban sem volt különb a helyzet. Az erdélyi múzeumi könyvtárban csaknem a teljes erdélyi magyar sajtó megvan és magyarországi lapokban is elég gazdag, de a román és német nyelvű lapok gyűjtésére kisebb gondot fordítanak. Az Egyetemi Könyvtár hírlapállománya ugyan jó állapotban van, de az egész hírlaptermésnek csak kb. 10%-át teszi. Az Akadémiai Könyvtár főleg a tudományos folyóiratokat gyűjti, a hírlapoknak nem viselik gondját.

3 Feltétlenül időszerű intézkedése volt tehát TREFORT Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternek az, hogy egy bizottságot hozott létre, melynek feladata a Hírlapkönyvtár megteremtése volt. A bizottság 1884. június 30-án hozta meg döntését, melyet TREFORT intézkedése követett: július 2-án elrendelte az „Országos Hírlapkönyvtár" felállítását. A Hírlapkönyvtár feladatává tette a miniszter a magyarországi és a külföldön megjelent magyar nyelvű és magyar vonatkozású periodikák gyűjtését, a címek és a számok tekintetében minél nagyobb teljességre törekedve. A június 30-i megbeszélésen megállapították, hogy a legtöbb hírlapot a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára őrzi, ez legyen tehát az alapja az Országos Hírlapkönyvtárnak. A miniszter július 2-án kiadott rendelete arról is intézkedett, hogy az Egyetemi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának adja át azokat a magyarországi folyóiratait, amelyek ott hiányoznak. Az Egyetemi Könyvtár 165 magyar és 122 idegen nyelvű periodikát adott át.

4 A SZINNYEI József vezetése alatt megalakult új intézmény, amely eleinte a Nemzeti Múzeum önálló osztályaként, 1889-től azonban már mint a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának egyik részlege működött, kezdettől fogva anyagi és személyi gondokkal küzdött. E nehézségek ellenére sikerült SZINNYEI Józsefnek a Hírlapkönyvtár megszervezésével egy olyan gyűjtemény alapját megvetnie, amely ma is egyik büszkesége nemzeti könyvtárunknak és szinte kimeríthetetlen forrásanyaga a tudományos kutatásnak.

5 A hírlaptári állomány gyarapodásának módjai lényegileg mindig azonosak 3. SZINNYEI József: A mi hírlapjaink. = Reform. 1872. jún. 2. 4. VÉRTESSY MIKLÓS: AZ Egyetemi Könyvtár a kapitalizmus kibontakozása korában. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV. 1968. 159. 1. 5. A Hírlaptár kialakulásának történetéről 1.: KERESZTY István: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Hírlaposztálya. = Magyar Könyvszemle. 1895. 235 — 249. 1., SZINKYEI József: A hírlap-könyvtár. — A MNM múltja és jelene. Bp. 1902. 49 — 53. 1. DEZSÉNYI Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára. Klny. az OSZK Évkönyvből. 244