AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Illyés Katalin: Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig

Adatok a hírlaptári állomány kialakulásának történetéhez 1884-től 1914-ig ILLYÉS KATALIN A Hírlaptár gyarapítási feladatai és a gyarapítás módja A tömegsajtó magyarországi kialakulása majd egy évszázaddal megelőzte a Széchényi Könyvtár, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum első, kifejezetten periodikák gyűjtésére hivatott részlegének, a Hírlaptárnak — eredeti nevén: Hírlapkönyvtárnak — létrejöttét. Az a tény, hogy a Hírlaptár létrehozatala ilyen sokáig váratott magára, komoly nehézségek elé állította az 1884-ben megszervezett intézményt és annak munkatársait. Az új intézmény állománya rendkívül hiányos volt s a hiányzó címek, évfolyamok, számok utólagos beszerzése nagy gondot okozott a Hírlaptár munkatársainak nemcsak az első években, hanem később is. A hírlaptári munkában mindig egyforma figyelmet kellett szentelni a kurrens és az inkurrens gyarapításra, sőt a pótlások lebonyolítása sokszor több időt és munkaerőt vett igénybe, mint a kurrens periodikák beszerzése, ami elsősorban a kurrens kötelespéldányok nyilvántartását és adminisztrálását jelentette. A Széchényi Könyvtár természetesen már az önálló, illetve külön Hírlaptár megalakulása, tehát 1884 előtt is gyűjtötte a periodikákat, elsősorban a kötelespéldányként érkező hazai anyagot. Az 1848. évi XVIII. te. rendelkezései szerint a többi sajtótermékkel együtt egy-egy példányban a periodikákat is be kellett szolgáltatni a Széchényi Könyvtár számára, de már az 1848-as törvényt megelőzően is több rendelet intézkedett a Széchényi Könyvtárat illető kötelespéldányokról.

1 E rendelkezések alapján a Széchényi Könyvtár periodikum jellegű kötelespéldányokat is kapott, minthogy azonban a 19. század első felében a periodikák még leginkább nyolcadrét alakúak, ritkábban negyedrétűek voltak, kezelésük nem különbözött lényegesen a könyvekétől; a könyvekkel együtt érkeztek be és a könyvek között is kaptak helyet a raktárban. Nagyformátumú hazai periodikum az 1848-as forradalom előtti években még nagyon kevés volt; a szabadságharc után azonban a kettedrét alakú hírlapok száma megnövekszik, a kiegyezést követő években pedig számuk ugrásszerűen emelkedik.

2 Ettől kezdve már olyan teher a könyvtárnak a periodikák beküldé1. TÓTH András: A kötelespéldány szolgáltatás története Magyarországon. Bp. 1964. 91 1. (A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványai 12.) A kötelespéldány-szolgáltatás jogi szabályozására vonatkozó minden adat ebből a műből való. 2. A hírlapok és folyóiratok száma 1848—1849-ben és átmeneti csökkenés után 1867-ben is 80, 1877 elején 414, 1910-ig 1600-ra emelkedett. Közli: A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849 — 1945-ig. Bp. 1970. lü* 243