AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

4. 1919-től 1922-ig a gyűjtemény — mint már említettük — egyetlen darabbal sem növekedett. Az infláció következtében vásárlásra jó ideig gondolni sem lehetett. A régi könyvtáblák kiáztatásával, a gyarapításnak ezzel a módjával, amelyet FRAKNÓI Vilmos kezdett,

11 és amely eleinte olyan nagy és érdekes gazdagodást jelentett (amelynek a Todoreszku-gyűjtemény is annyi értékét köszönhette), most csak egyetlen elszigetelt esetben találkoztunk. Azért-e, mert mint VARJÚ

12 írta, ez a forrás már a századforduló elején elapadt — mert míg az első száz felbontott könyvtáblából 45, addig egy példányban sem ismert régi magyar könyv került elő, ezután már csak véletlenül akadtak valamire. Ilyen irányú rendszeres kutatásra — ami szerfölött sok időt és nagy szakértelmet kívánó pepecselő munka — a könyvtárnak VARJTJ eltávozása óta nem volt embere. Az általa kiáztatott töredékekből, viszont még mindig kerülnek elő ismeretlen régi magyar nyomtatványok.

13 Más forrásból egyetlen esetben, 1926-ban találtak egy a Szepességből származó, a könyvtárba már eleve a hozzátartozó könyv nélkül jutott táblában, a Vizsolyi biblia egy 1590 körüli kiadásának (vö. RMNy 635.) néhány újabb levelét.

14 Az állomány pénz nélküli növelésének másik módja, a csere, már több sikerrel kecsegtetett. Ezzel indul meg 1924-ben két 1923-i beszerzés után a gyorsabb ütemű gyarapítás. Ez minden esetre jobb módszernek bizonyult a könyvtár többes példányainak értékesítésére, mint azok eladása, ahogy ezt a duplumok értékesítése céljából 1926-ban rendezett aukció csekély anyagi eredménye is bizonyította.

15 1924-ben csere útján egy unikumhoz jutott a gyűjtemény, COMENITJS: Janua Linguarum reseratae aureae vestibulum. Lőcse, 1696, és két olyan nyomtatványhoz, melyek SZABÓ Károlynál nem fordulnak elő, illetve nem látott belőlük példányt (KUZEBA: Thematum philosophicorum fasciculus. Lőcse, 1644. RMK II. 650., és BREWER: Honor senectutis . . . Lőcse, 1659

16

, csere útján szereztük meg 1929-ben SCHOLZ Jánostól SEELMANN Christianus Solertis studiosi lineamenta Wittenberg, 1965. c. művét (RMK III. 3972) és 1933-ban egy unikomot: LÉPES Bálint Jesus Christusnak teljes életéről való elmélkedések c. művét. (Bécs. 1615.)

16a Az így megindult csereakciók az évek folyamán nem lanyhultak és csúcspontjukat 1936-ban érték el, amikor is 14 régi magyar könyvet szereztünk be csere útján. Lassanként azonban ismét gyarapítani lehetett az állományt vétel és az ajándékozás útján. Az újbóli vásárlást több körülmény tette lehetővé. Ezek közül a legfontosabb az infláció egyhülése, majd 1928-ban a pengőszámításra való áttérés; de nem kevésbé jelentős volt az az 1920-ban megjelent rendelet, amely a könyveknek külföldre való vitelét engedélyhez kötötte és ennek kapcsán 11. FBAKISTÓI Vilmos: Könyvtáblákban fölfedezett magyar ősnyomtatvány unicumok. Bp. 1878. 12. VAEJXJ i. h. 13. FAZAKAS József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I — III. kötetéhez. = OSZK Évkönyve 1967. 335-336. 1. 14. KBOMPECH.EE Bertalan: A Vizsolyi Biblia ismeretlen 1600. körüli kiadásának újabb töredéke. = Magyar Könyvszemle. 1927. 15. ötéves jelentés. 55. 1. 16. Könyvészeti leírásukat HAVRÁÍÍ Dánieltől 1. Magyar Könyvszemle. 1924. 96 — 97. 1. 16. a) Könyvészeti leírása FAZAKAS Józseftől. = Az OSZK Evkönyve 1959. 181. 1. U 209