AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

a szakértői szemlét a Széchényi Könyvtár tisztviselőire bízta. 1929-ig, a Műemlékvédelmi törvény bevezetéséig ez volt az első ilyen irányú intézkedés, amely későn bár, de sok értékünk külföldre áramlását megakadályozta. Hiszen még szilárd gazdasági életünk idején, a bürokratikus lassúság folytán sok régi magyar könyvünk került külföldre, aminek legkirívóbb példája volt NAGY István könyvtárának sorsa 1870-ben.

17 A kivitelt tiltó rendeletnek köszönhette a könyvtár egy igen értékes gyarapodását 1923-ban. A LANTOS-cég BERZEVICZY Márton: Oratio funebris de invictissimo Ferdinando I. Parisiis 1565. c. művét, melyből SZABÓ csak a bécsi udvari könyvtárban és az elbingi gimnáziumi és városi könyvtárban talált példányt (RMK III. 540.), félmillió koronánál nagyobb áron vitte aukcióra.

18 Minthogy itthon nem kelt el ezen az áron, külföldre pedig nem vihette, az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta. A régi magyar könyvek kínálata egy idő múlva természetszerűen csökkent. A gyűjtési hullám, amelyet SZABÓ Károly bibliográfiájának megjelenése indított el, 1896-ban, a milleneum idején tetőzött. Az első világháború kitörése megakasztotta a gyűjtést, s mire a gazdasági helyzet stabilizálódott, az emberek már mást gyűjtöttek: dedikált műveket, editio princepseket, illusztrált könyveket, erotikát. Budapest világvárossá fejlődésével párhuzamosan nőtt és ma is virágzik a „Budapest" gyűjtők tábora. A régi magyar könyveket őrző magángyűjtemények is köztulajdonba kerültek, mint RÁTH Györgyé az Akadémiai Könyvtárba, vagy TODORESZKTJ Gyuláé a Széchényi Könyvtárba. A két világháború között KORNFELD Móric az egyetlen számottevő gyűjtője a régi magyar könyveknek. De a döntő lehetőséget a nagyobb arányú vásárlásokra a Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete adta meg, mely a SzÉCHÉNYi-család felhívása nyomán 1926 májusában alakult meg. Ennek segítségével vásárolt a könyvtár 1928-ban a LANTOS aukción 23 régi magyar könyvet 891 pengő értékben.

19 Az egyesület működésének jelentősége nem csak az anyagi segítségben rejlett. A SZÉCHÉNYInemzetség felhívása felrázta a közvéleményt és rádöbbentette a Széchényi Könyvtár szorongatott helyzetére; ezzel pedig utat nyitott a gyarapodás egy másik forrása, az ajándékozás számára is. A gyarapodás értékét nem lehet pusztán statisztikai adatokkal lemérni. Az ajándékok nagyon sok esetben csak duplumokat jelentettek. így az 1934—35-ös év 73 művet számláló gyarapodásából 44 a többes példányok száma. De a gyarapodásnak ez a része sem volt terméketlen: egyrészt csereanyagot szolgáltatott, másrészt teljesebb, jobb és szebb példányokat. Ajándék útján került a gyűjteménybe a második világháború előtti utolsó régi magyar könyv, KYS Imre: Halotti beszéd Báthory Zsófia felett (Nagyszombat, 1650. RMK I. 1251.), amelyet SZABÓ csak SÁNDOR István nyomán idéz, és ez belőle az akkor egyetlen ismert példány. A könyvet, melyet a Jelentés tévesen ,,vitairat"-nak nevez, KORNFELD Móric vásárolta meg a könyvtár számára. A gyarapodás már számban is igen tekintélyes, hozzávetőleg

20 250 mű. 17. KELECSÉJSTYI Ákos: A Nagy István féle gyűjtemény. = Magyar Könyvszemle. 1966. 158. kk. 11. 18. Orationum et elegiarum Tom. I. Frankfurt. 1566. A félmillió korona inflációs érték, mely ma már, tekintve az árfolyamok napról napra való változását, meg sem határozható. Vö. Tízéves jelentés 50. 1. 19. Ötéves jelentés 30—31. 1. 20. A kimutatások nem közölnek pontos számokat. 210