AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

;sénél is felmerült, lehető teljességre törekedve nem lehetett a kört a SzABÓnal közölt anyagra korlátozni. A szerzők magyarsága olykor nehezen állapítható meg. Általában a magyarországi születés az irányadó, ami egyrészt nem mindig határozható meg pontosan, másrészt eléggé mechanikus elv. Vannak Magyarországon született szerzők, kik külföldre kerülve, teljesen elszakadtak a magyarságtól, másrészt olyan indigenák, akiknek irodalmi működése a magyar szellemi élet szerves része. Ez a nehezen körvonalazható kérdés késztette a Régi magyarországi nyomtatványok most induló sorozatának szerkesztőit is arra, hogy munkájukat az első és második részre korlátozzák.

10 Az RMK III. gyűjtemény épp 15—16. századi darabokban igen gazdag és ezeknek értókét nemcsak régiségük, nem is ritkaságuk, hanem belső értékük teszi. Ebben a korban a magyar tudomány főképp a teológia, klasszika-filológia, a történeti művek és útleírások terén európai színvonalon állott és a magyarországi humanista irodalom ennek a nemzetközi szellemi áramlatnak szerves része. Termékeit külföldön nyomták, mindenekelőtt azért, mert Magyarországon nem működtek nyomdák. TEMESVÁRI Pelbárt kézirataira külföldön hívták fel RYNMANN János hagenaui könyvkiadó figyelmét, aki 1490 körül Magyarországra jött és magával vitte TEMESVÁRI Pelbárt és LASKAI Osvát műveit, amelyeket először ő adott ki, de amelyek külföldön számos kiadást értek meg. Pelbárt Stelláriumát 1586-ig 21-szer, a Sermones Quadragesimalest 1521-ig ugyancsak 21-szer, a Sermones de Sanctist a mohácsi vészig 21-szer adták ki. Már az anyag kiszedésekor csaknem valamennyi kiadás megvolt a Széchényi Könyvtárban. Számuk azóta b3szerzésekkel és az AppoNYi-gyűjtemény darabjaival szaporodva, ma csaknem teljesnek mondható. De MAGYARORSZÁGI Mihály prédikációinak 20 kiadásából is megvolt 5 és LASKAI Osvát műveiből gazdag sorozat állott össze az anyag kiszedésekor. De nem kevésbé gazdag a gyűjtemény a magyar humanisták 16. századi kiadványaiban sem, kezdve JANTJS PANNONIUS már említett GuARiNora írt dicsőítő költeményén (1512) és műveinek bázeli első gyűjteményes kiadásán (1555, RMK III. 426.), DUDITH András és ZSÁMBOKI János műveinek több kiadásáig. ZSÁMBOKI PLANTiNnél nyomott gyönyörű Emblematainak hat kiadásából három volt meg a gyűjteményben. A 17. században a magyar íróknak és tudósoknak ez a jelentős szerepe az európai szellemi életben erősen aláhanyatlik. így a Régi Magyar Könyvtár harmadik részében a 17. századi nyomtatványok zömét nem jelentős költői és tudományos munkák remekbe készült külföldi kiadásai alkotják, hanem a nyugati országokban tanuló diákok libelli gradualesei és egyéb kiadványai, Bécsben nyomott törvénycikkek, alkalmi nyomtatványok. A Széchényi Könyvtár gyűjteménye ezekben a főképp a magyar tanulók külföldi iskolázásának története szempontjából jelentős nyomtatványokban is rendkívül gazdag. Ezt az anyagot, néhány háború utáni év meddősége után, még ezekben a gazdasági válságoktól sújtott esztendőkben is jelentős művekkel sikerült gyarapítani. 10. BOKSA Gedeon, HERVAY Ferenc, HOLL Béla, KÄFER István és KELECSÉNYI Ákos: Régi Magyarországi Nyomtatványok I. (1473—1600) Bp. 1971. (A következőkben: BJVLNy) kiadvány szerkesztési problémái. = Az OSZK Evkönyve 1967. 316. 1. 208