AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye - Die ungarische Bibliothek von Ferenc Széchényi

ollyanra, melynek tsak a Hírét hallottam, sokak meg vallom, előttem ismeretlenek, de vágynak ollyanok is, mellyeknek szerzőjét személyesen ismertem, de a Könyvet nem láttam. Leg szebb' gyönyörűségem pedig abból áll, hogy ezen Könyvek' Czimjébül az Időnek és az emberi gondolkodásnak változását, mint egy Tükörben látom. Mert a 16

dik Században az emberek s a mi magyaraink is a Religion veszekedtek; a 17

dik Században mindenik egymást biztatta a Török ellen való bajvívásra, és tsak a 18

dik Században kezdettek Könyveket írni a Tudományokról és a Gazdálkodásrul."

77 Nem maradt el természetesen a külföld visszhangja sem. A már több ízben idézett tekintélyes göttingeni folyóirat 1803-ban a katalógusokról írva ismerteti a további terveket (kéziratok, metszetek, térképek, érmek katalógusainak kiadása), végül így zárja sorait: „So hat die Ungarische Nation zu einem so vollständigen Apparatu litterario Hoffnung, dessen gleichen sich wenig andere Nationen zu ruehmen haben."

78 Még ugyanebben az évben a göttingeni tudós társaság a hazai tudományok ápolása terén elért érdemeire hivatkozva SZÉCHÉNYI Ferencet tiszteletbeli tagjává választotta.

79 Széchényi Ferenc könyvtáralapítói érdeme mind a szakirodalom, mind a hazai közvélemény előtt eléggé közismert. Ezt az általános ismeretet kívántuk szolgálni azzal, hogy megkíséreltük gyűjteményének egzakt módszerekkel való elemzését és értékelését. Tekintettel a feladat nagyságára, ez a vállalkozás sem meríthette ki a témát teljesen, de bízunk benne, hogy hozzájárult annak többoldalú megvilágításához és megértéséhez. Die ungarische Bibliothek von Ferenc Széchényi G. SOMKUTI Es ist bekannt, das den Grundbestand der Széchényi Bibliothek, der Nationalbibliothek von Ungarn diejenige Sammlung bildet, welche Graf Ferenc SZÉCHÉNYI, ein Magnat aufgeklärten Geistes in den beiden letzten Jahrzehnten des achtzehnten Jahrhundertes gesammelt und im Jahre 1802 der Nation geschenkt hat. Damit hat er die Nationalbibliothek gegründet. Ferenc SZÉCHÉNYI fühlte sich aus Familientradition, aber auch durch den eigenen Interessenkreis der Welt der Bücher hingezogen. Durch seine Reisen in Westeuropa, mit den geistigen Bewegungen seiner Zeit Kontakt gefunden wurde er dazu veranlasst, die geistigen Produkte seines Vaterlandes zu Sammeln und sie den Wissenschaftlern zur Verfügung zu stellen. Zu dieser kulturellen Aufgabe wurde er auch angeregt, da die politischen Umstände in unserer Heimat auf die Tätigkeit im öffentlichen Leben damals stark beschränkend auswirkten. Die einzig mögliche Art den nationalen Fortschritt zu fördern, war der Kampf um den Kulturellen Aufschwung. Ferenc SZÉCHÉNYI hat eine Sammeltätigkeit grossen Volumens mit Hilfe einiger in seinem Dienste stehenden Geistesschaffenden, unter ihnen mit József HAJNÓCZY (1750—1795), dem wegen der Jakobinerverschwörung hingerichteten Rechtshistoriker begonnen. Zahlreiche einheimische Wissenschaftler und Forscher, ungarische und ausländische — in erster Reihe österreichische und deutsche — Buchhändler und Antiquare standen mit ihm in Verbindung und unterstützten ihn. Das Ziel war schon damals klar

: alle in Ungarn gedruckten Werke, in welcher Sprache sie auch gedruckt wurden, alle in ungarischer Sprache erschienene Werke, wo diese auch erschienen sind, und alle solche in Ausland erschienenen Werke, die sich irgendwie auf Ungarn beziehen, in eine Bibliothek zu sammeln. Diese Prinzipien ent77. Uo. 78. Oöttingische gelehrte Anzeigen. 1803. ápr. 25. 67. sz. 667. 1. 79. Uo. 1803. dec. 3. 193. sz. 1923. 1. 198