AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye
körüli felszabadulási harcokról írt, igen népszerű és többízben kiadott Histoire des troubles de Hongrie c. munka (Paris, 1685—1688) AppONYinál négy kiadásban szerepel, SZÉCHÉNYI Ferencnél kettőben. 60 M. ZEILLER szintén sok kiadást megért, Magyarországot ismertető történeti műve (Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn. Ulm, 1646) SzÉCHÉNYinek négy, AppoNYinak három kiadásban volt meg. 61 C. FRESCHOT bencés szerzetes magyar történeti vonatkozású művei mindkét gyűjteményben megtalálhatók. 62 A német humanisták közül J. CTTSPINIANUS munkáiból SZÉCHÉNYI Ferenc könyvtára gazdagabb, míg Conradus CELTES ódáinak könyve csak AppoNYinak volt meg. 63 Magyar szerzők régebbi külföldi kiadásai tekintetében sem marad le sokkal a SzÉCHÉNYi-féle gyűjtemény: SZEGEDI KIS István hét, 16. századi, svájci megjelenésű művéből AppoNYinak négyből, SZÉCHÉNYI Ferencnek háromból volt példánya. 64 J. HONTERTTS Rudimenta Cosmographiae (Krakkó, 1530) c. művéből AppoNYinak tíz, SzÉCHÉNYinek három kiadása volt meg. 65 SCHMEITZEL Márton művei közül SzÉCHÉNYinél találunk jóval többet, de ennek oka az, hogy APPONYI csak igen kevéssé terjesztette ki gyűjtését a 18. századra. NADÁNYI János történész Florus Hungaricusknak amsterdami kiadása (1663) mindkét gyűjteményben megtalálható, de már a ritkaságnak számító angol nyelvű, londoni kiadás (1664) csak AppoNYinál. 66 A két gyűjtemény még számos, szúrópróbaszerű összevetéséből azt az óvatos következtetést vonhatjuk le, hogy az APPONYI tételeknek kb. egyharmada lehet meg SZÉCHÉNYI Ferencnél. 67 A hungarika gyűjtésnek korabeli példáját láthatjuk még TELEKI Sámuel erdélyi kancellárnál is, aki könyvtára négykötetes katalógusában elkülönítve tette közzé a Magyarországra vonatkozó bel- és külföldi irodalmat. 68 Gyűjteményében nem egy olyan külföldi hungarikával találkozhatunk, amelyek sem SZÉCHÉNYI, sem APPONYI könyvtárában nem szerepelnek. 69 A teljesség elérése a külföldi hungarikumok tekintetében tehát még kevésbé volt megvalósítható, mint a hazai nyomtatványok esetében. Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy a magyar vonatkozású külföldi irodalom SZÉCHÉNYI gyűjtésében igen erősen volt képviselve. A magyarországi török háborúkról szóló leírások, a vallási kérdés, a Rákóczi-szabadságharc irodalma, a Magyarországot megjárt utazók útleírásai, az ország történelmét, földrajzát stb. tárgyaló tudományos művek hosszú sorát találjuk itt egybegyűjtve. Kevés olyan, valóban jelentős mű akad, ami SzÉCHÉNYinél ne lett volna meg. 60. Vö. App. 1199, 1266, 1267,, 1425. sz. tételeit. 61. Vö. App. 842. sz. és további tételeit. 62. Idea generale del Regno d'Ungheria. Bologna, 1684. App. 1099. — Ristretto delV história d'Ungheria. Bologna, 1686. App. 1222. — Memorie historiche della Dalmazia. Napoli, 1687. App. 1307. Ua. német fordításban (Leipzig, 1688.) csak SZÉCHÉNYI Ferenc könyvtárában. 63. Odarum libri IV. Argentorati, 1513. App. 88. 64. Vö. App. 458, 506, 507, 512 és 534. sz. tételeit. 65. Vö. App. 302, 326, 360, 471, 561, 1692, 1719, 1763, 1806, és 1934. sz. tételeit. 66. Vö. App. 2076. 67. Erre vonatkozólag 1. még MARÓTHNÉ JEREMIÁS Éva: Könyvtárunk antiqua gyűjteménye. = OSZK Híradó. 1970. 5-6. sz. 79-81. 1. 68. Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék. Pars tertia. Scriptores rerum Hungaricarum el Transilvanicarum complexa, . . . Viennae, 1811. 69. Többek között: CSERNOVICH, J.: De hello Pannonico. Lib. VI. Pragae 1619. — FACHINETTI: Vita e fasti di Giuseppe II. Imp. Tom. 14. Lugano, 1790. 194