AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

Miután az egész gyűjteménynek kb. fele történelmi—földrajzi—életrajzi vonatkozású, éppen ez a szakterület az, ami a külföldi hungarikumok révén valóban kiemelkedő jelentőségű. A magyarországi események külföldi visszhangja, az európai tudatban élő és a századokon át változó Magyarország-kép kitűnően rekonstruálható a SZÉCHÉNYI Ferenc könyvtárában megtalálható művek alapján. A hazai irodalom összegyűjtésén kívül éppen ezt tartjuk SZÉCHÉNYI gyűjteménye legfőbb értékének. Kisnyomtatványok, kalendáriumok, tankönyvek, periodikumok SZÉCHÉNYI Ferenc a kisnyomtatványokat is elhelyezte könyvtárában E dokumentumtípus jelentőségére legjobban a korabeli bibliográfus, SÁNDOR István mutatott rá, aki így indokolta meg, hogy magyar könyvjegyzékébe felvette a kisnyomtatványokat is: „Hogy a többi vastagabb s vékonyabb könyvek között némelly apróságokat is hoztam elő, annak az az oka, mert mivel már egyszer feltettem magamban, hogy valami tsak magyarul nyomtattatott kezeimbe kerül, azt mind feljegyzem, ezeket sem hagyhattam ki. Már pedig az Apróság is néha nevezetes. El sem hinné az ember, miként oldatnak fel s világosítatnak meg sok idő múlva az efféle megtartott s hátra talált Apróságokból a legnehezebb kérdések és kételkedések. Bár sokan követnék azon jó szokást, s az afféle futó s könnyen vesző Vakarékokat könyvekként összeköttetnék."

70 A SzÉCHÉNYi-féle gyűjtemény valóban gazdag tárháza az ilyen, mások által többnyire eldobott, a mai kutatás számára azonban becses és forrásértékű akcidenciáknak. (Ezek között természetesen vannak terjedelmesebbek is, melyek inkább tartalmuk esetlegessége, gyorsan avuló volta miatt számíthatók ebbe a kategóriába.) Az egyházi, világi és katonai adminisztráció számára készült instrukciók, utasítások, sematizmusok, útmutatók, szabályzatok, előírások tömegét találjuk meg itt. A postai- és hajó-menetrendektől a tűzrendészeti előírásokon keresztül a pénzügyi tisztviselőknek szóló instrukciókon át a püspöki edictumokig terjed a választék. Megtalálhatók az egyes intézmények működéséről szóló évi beszámolók éppúgy, mint a hivatalos rendeletek a vaskos Ratio Educationistól a Türelmi Rendeleten át az egyfóliós plakátszerű rendeletekig. Különösen nagy számban szerepel a kor jellegzetes műfaja, a névnap, hivatali beiktatás, vagy házasságkötés alkalmából elmondott üdvözlő beszéd, illetve vers és a halotti búcsúztató. A hadi és politikai eseményekről beszámoló kisnyomtatványok, a vallási, vagy politikai tárgyú röpiratok, valamint a katalógusok, árjegyzékek, gazdasági tervezetek egészítik ki a sort. Ennek az anyagnak könyvtári gyűjtése, kezelése, katalogizálása gyorsan pusztuló emlékeket mentett meg. Erről a folyamatról már 1803-ban így panaszkodott SÁNDOR István: „Mert senki nem hinné, mint el ritkultak a régibb könyveink, és II. József idejéből való Vakarékok is miként tűntek el szemünk elől, pedig ezek között is sok nevezetes Darabok valának."

71 A gyűjteménynek ezt az értékes részét a külföldi ismertető is kiemelte: 70. SÁNDOR István: Magyar Könyvesház. Győr, 1803. Bevezető. „Vakarék" alatt SÁNDOR István a kisnyomtatványokat, a brosúra-irodalmat érti: „Broschurt, ha jól emlékezem, Vakaráknak nevezte Molnár János Kánonok Úr. Vakarékíró, Árkos-író, annyi, mint Broschurenschreiber, Bogenschreiber." = Magyar Hírmondó. 1799. dec. 10. No. 47. 766-767. 1. 71. SÁNDOR István: Magyar Könyvesház. Győr, 1803. Bevezető. 13* 195