AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

végén állott — ma már természetesen jóval többet.

53 Ezzel szemben a SZÉCHÉNYIgyűjtemény 7584 magyarországi megjelenésű nyomtatványt foglalt magában. (Kis hányaduk 1800 utáni megjelenésű.) Ez az arány is azt bizonyítja, hogy fi szétszóródott hazai nyomtatványok összegyűjtése nem volt könnyű feladat, s még egy SzÉCHÉNYi-féle vállalkozás is csak félsikert hozhatott. A hiányok elsősorban a régebbi, kevés példányszámban fennmaradt 16—17. századi hazai nyomtatványok köréből adódtak, s ezek közül is leginkább az ország keleti (tiszántúli és erdélyi) részeiben kiadottak. Másrészt, a nemzetiségi nyelveken megjelent irodalom volt meglehetősen hiányos: a szlovák, szerb, román stb. nyelven nyomtatott művek száma a SZÉCHÉNYI katalógusokban mindössze 105 db. A nemzetiségi nyelveken kiadott művek szembetűnő hiánya hatott bizonyára később serkentőleg az ajándékozók körére, legalábbis ezt bizonyítja LATINOVICS János kir. tanácsos adománya 1804-ben. LATINOVICS néhány horvát könyvet ajándékozott a nemzeti könyvtárnak, s ugyanakkor közölte elhatározását, hogy költségére összegyűjteti a horvát nyelven nyomtatott műveket abból a célból, hogy a horvát nemzet is rendelkezzék majd egy teljes könyvgyűjteménnyel. Az ajándékozás tényét a Zeitschrift von und für Ungern c. folyóirat Patriotische Beyträge zur Gräfl. Széchényiscken ungarischen Reichsbibliothek c. rovatában regisztrálta. A folyóirat még további megjegyzést fűzött ehhez az eseményhez, valószínűleg a szerkesztő, SCHEDIUS Lajos tollából. A megjegyzés írója azt az óhaját fejezte ki, hogy bárcsak ilyen jótevők az oláh, a szerb és a szláv (szlovák) nemzetből is akadnának.

54 Magyar nyelvű nyomtatvány a 13 724-ből csak 3051 db volt. A latin nyelvű ennek több mint kétszerese: 6426, s még a német nyelvűek száma is magasabb a magyarénál: 3535 db. A többi nyelv ezekhez képest elenyészően csekély. (Francia 332, olasz 254, valamennyi szláv nyelv együtt 104.) Széchényi magyar könyvtára tehát korántsem jelent egyszersmind magyar nyelvű könyvtárat — a nyelvújítás kora előtti időben és a könyvtár gyűjtőkörének ismeretében ez természetes is. A gyűjtés legtágabb köre, a Magyarországon kívül megjelent magyar vonatkozású irodalom statisztikai adatai jelentik számunkra a legnagyobb meglepetést. A 13 724 nyomtatványból 5235 db jelent meg Magyarországon kívül, vagyis a teljes állomány 38,2 százaléka! (A hely nélkül megjelentek száma 905, ezeknek is tekintélyes része külföldi lehetett.) E műveknek csak egy részét alkotják a külföldön, Magyarország számára megrendelésre nyomtatott művek, vagy magyar szerzők külföldön megjelent munkái. Nagyobb részét a külföldi, magyar vonatkozású irodalom jelenti. Maga az a tény, hogy SZÉCHÉNYI magyar könyvtárának könyvei közel 40 százalékban Magyarország határain kívül jelentek meg, bizonyítja a gyűjtemény rendkívüli gazdagságát a magyar vonatkozású külföldi irodalomban, azaz hungarikákban. E műfaj későbbi jeles gyűjtőjének, APPONYI 53. A legújabb kutatások az 1712—1800 közötti időszakra kb. 7660 magyarországi, és külföldi magyar nyelvű címmel egészítették ki PETRIK Géza gyűjtését. Vö. Magyarország bibliographiája 1712 — 1860- V. Pótlások Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712 — 1860. c. művének 1 — 4. kötetéhez. Az 1712 —1800 között megjelent magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) nyomtatványok. Közreadja az Országos Széchényi Könyvtár. Szerk. KOMJÁTHY Miklósné. Bp. 1971. 54. „Es ist zu wünschen, das solche Wohltäter auch für die walachische, serbische, und slavische Nation entstehen mögen." = Zeitschrift von und für Ungern. 1804. Bd. 6. No. 3. 200. 1. 190