AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

egyleveles 159 db volt.) Az 1803 tavaszán átadott nyomtatványok száma tehát kb. 10 330 db lehetett, ebből a könyvnek számító (30 lap fölötti) egységek száma 6999, a 30 lap alatti nyomtatványoké 3102, az egy leveleseké 229. A Széchényi országos könyvtár induló állománya eszerint 7000 kötet könyv és mintegy 3330 db kisnyomtatvány lehetett. (Ehhez járulnak természetesen kéziratok, térképek, metszetek, amikkel itt nem foglalkozunk.) A katalógus második pótlása újabb 3394 db nyomtatványt tartalmazott (2040 db a 30 lap fölöttiek száma, 1240 db a 30 lap alattiaké, 114 db egyleveles nyomtatvány). Mindezt összegezve: a SZÉCHÉNYI Ferenc által kiadott katalógusok 13 724 db nyomtatványról adnak számot, ebből 9039 kötet a könyvek száma, 4342 db a 30 lap alatti kisnyomtatványoké és 343 db az egyleveles nyomtatvány. SZÉCHÉNYI adománya azonban ennél is több: hiszen a katalógus 2. pótkötete 1807-ben jelent meg, s ezután még sokáig folyt a könyvvásárlás és a könyvek Pestre való küldése. SZÉCHÉNYI Ferenc teljes adományát óvatos becsléssel is legalább 15 000 db nyomtatványra tehetjük. A nyomtatott Jcötetkatalógusok A katalógus szerkezeti felépítése kettős: a betűrendes részt szakrendi rész követi, amely több mint egyszerű mutató, mivel az előzőleg betűrendben közölt anyagot erősen rövidített címleírások formájában megismétli. így maga a szakrendi rész is önállóan használható, legfeljebb a részletesebb címleírást kell a betűrendes részben visszakeresni. A szakbeosztás a 18. században szokásos rendszerezést követi, a francia és német könyvtári és könyvkereskedői katalógusokban használt tudományfelosztás szerint. Közvetlen mintájául M. DENIS szakrendszere szolgált.

36 A fő osztályok pontosan megegyeznek DENIS ismert rendszerével: 1. Hittudomány, 2. Jogtudomány, 3. Filozófia, 4. Orvostudomány, 5. Matematika, 6. Történettudomány, 7. Filológia. SZÉCHÉNYI csak a sorrenden változtatott: a hittudomány megmaradt az élen, viszont a történettudomány a hatodik helyről a második helyre került, az orvostudomány pedig megelőzte a filozófiát. A fő szakok sorrendje és eredeti latin nyelvű megjelölése SzÉCHÉNYinél tehát így alakult: 1. Theologia, 2. História, 3. Jurisprudentia, 4. Medicina, 5. Philosophia, 6. Mathesis, 7. Philologia et Paedagogia. A történelem szakcsoportjának ilyen előtérbe kerülése SZÉCHÉNYI Ferenc erős történeti érdeklődését tükrözi, de ugyanezt sugallta a gyűjtemény jellege is. Az anyagnak közel felét ebbe a szakba osztották, ideértve a földrajzot, útleírásokat és a biográfiai műveket is, többek között az üdvözlő, beiktató, halotti stb. beszédek tömegét, a korabeli hazai irodalom e jellegzetes műfaját. (Érdekes összevetésre ad alkalmat a Teleki-téka korabeli katalógusa: az ugyancsak erős történeti érdeklődésű TELEKI Sámuelnél a nyolc főosztályból a történelem hármat foglal le: 1. történelem, 2. egyháztörténet, 3. régészet.) A filozófia szakba a kor szokása szerint beletartozik a fizika, kémia, a „história naturalis", azaz természetrajz és a mezőgazdaság is, a matematika szakba a technika, a mérnöki tudományok, a filológia szakba a nyelv- és irodalomtudomány, az irodalomtörténet, a szépirodalom, a pedagógia és egyéb rokon területek (könyvkiadás, nyomdászat, cenzúra, tudományos intézmények stb.). A főosztályok további 32 osztályra oszlanak, ezen belül betűrend van. 36. Vö. M. DENIS: Einleitung in die Bücherkunde. Wien, 1777. 185