AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

b) SZÉCHENYI Ferenc által elolvasandó művek, c) tiltott művek. A beszerzésre javasolt művekről megjegyezte, hogy valamennyit ismerte, vagy kedvező bírálatot olvasott róluk. A jegyzék rendkívül tanulságos lenne számunkra, mivel segítségével HAJNÓczYnak SZÉCHÉNYI Ferenc olvasmányaira, s ezen keresztül magára SzÉCHÉNYire gyakorolt hatása közvetlenül lemérhető lenne. Sajnos azonban a kéziratnak nem sikerült nyomára bukkanni.

7 A horpácsi könyvtárnak HAJNÓCZY által készített szakkatalógusa is csak töredékben maradt ránk, sőt feltehetően e töredék is csak fogalmazványa, előkészítő vagy közbenső irata a végleges jegyzéknek.

8 A meg-megszakadó kézirat a történelem-földrajz és a matematika-fizika-filozófia együttes szakjaiból kb. 210 mű címleírását tartalmazza, külföldit és magyart vegyesen. A magyar és magyar vonatkozású művekből 25 olyat találtunk, amelyek szerepelnek a később kiadott nyomtatott katalógusokban is, bár egyes műveknél csak azok későbbi kiadásai. A 25 mű elsősorban magyar, vagy Magyarországon élt szerző munkája (BÉL Mátyás, BONFINI, FARKAS Ferenc, HELL Miksa, HORÁNYI Elek, HORVÁTH János, IVANCSICS János, KOVÁTS János, LOSONTZI István, MAKÓ Pál, MARÓTHI György, PALMA Károly), de már találunk köztük igazi hungarikát, azaz külföldön megjelent magyar vonatkozású művet is. Egy hamburgi kiadású, 1756-ban megjelent történeti mű címleírása után az annotáció pontosan, oldalszám szerint közli, hogy hol találhatók benne II. RÁKÓCZI Ferencre vonatkozó adatok.

9 Itt fedezhetjük fel tehát első ízben a SzÉCHÉNYi-gyűjtemény katalogizálásának azt a módszerét, amely a későbbi nyomtatott katalógusoknak oly nagy erénye: a külföldi művek hungarika vonatkozásainak annotációban történő pontos, analitikus feltárását. E módszer elindítása 1779-ben kétségkívül HAJNÓCZY József érdeme, aki a történész szemszögéből nézve, a kutató tudós szükségleteit szem előtt tartva tárta fel a könyvtári állományt a feldolgozó munka során. A katalógustöredék nem magyar vonatkozású műveit SZÉCHÉNYI Ferenc ún. soproni könyvtárában látjuk majd viszont, így többek között BIWALD, BUFEON, LEIBNITZ, WOLF műveit, a század nagy, összefoglaló történeti munkáit, földrajzi tárgyú műveket, elsősorban útleírásokat. Érdekes, hogy HELVETIUS De l'homme c. könyve (London, 1776.) már ekkor, 1779-ben megvolt SZÉCHÉNYI könyvtárában. Bár HAJNÓCZY SZÉCHÉNYI Ferenc szolgálatában a jogi tanácsadó és ügyintéző, később a hivatalos titkár szerepét is betöltötte, a könyvtárral a továbbiakban is sokat foglalkozott. 1784-ben ismét rendezte a könyvtárat, beosztotta és feldolgozta az új gyarapodást s rendezte a levéltárat is. 7. FKAKNÓI id. művében ezt a jegyzéket az OSZK Kézirattárában Fol. Lat. 3675 jelzet alatt őrzött kézirattal azonosítja, ez azonban nem lehet a szóban forgó irattal azonos. Ez egy jóval később készült rövid jegyzék, benne 1791-es kiadású művek is szerepelnek és hiányoznak a HAJNÓCZY által pontosan leírt jelölések. Maguk a címek is esetlegesen egymás mellé került művek adatai, semmiképpen sem egy ajánló jegyzék címlistája. 8. Catalogus Bibliothecae Illustrissimi Domini Comitis Francisci Szétsénii utr. S. C. et R. Apóst. Maiestatum Camerarii eo quo libri in armariis collocati sunt online, compositus anno 1780

me mense ianuario. OSZK Kézirattár, Fol. Lat. 3816. Az eredeti lapszámozás szerint 3—28, 143—169. lapok. A 28. és 143. lap közé 5 levél idegen anyag van bekötve. (Jegyzék Cenkre vitt könyvekről.) A kéziratot 1904-ben vették leltárba, a megjegyzés szerint akkor került elő a limbusból. 9. Histoire interessante, ou Relation des guerres du Nord et de Hongrie au commencement de ce siede. Hamburg, 1756. 1 — 2. 12 177