AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

SZÉCHÉNYI és HAJNÓCZY útja 1786-ban vált el egymástól: SZÉCHÉNYI lelkiismereti válságba került II. JÓZSEF alkotmányellenes intézkedései láttán, s ezért a hivatali élettől való visszavonulást választotta, HAJNÓCZY a jozefinista vonalat támogatva, vezető megyei pozíciót kapott. Kapcsolatuk azonban továbbra is megmaradt, s különösen II. JÓZSEF halála után, amikor HAJNÓczyt megfosztották hivatalától, az egykori könyvtáros gyakori vendége és kutatója volt SZÉCHÉNYI Cenken is kialakulóban levő könyvtárának. Még 1794-ben, letartóztatása előtt néhány hónappal is 10 napot töltött Cenken SZÉCHÉNYI vendégeként. SZÉCHÉNYI Ferenc politikai visszavonulása után hosszabb külföldi tanulmányútra ment. A Nyugat-Európában és Angliában tett utazás során számos nagyhírű könyvtárat keresett fel (Prága, Drezda, Göttingen, London), s az itt tapasztaltak hatása kétségkívül szerepet játszott későbbi elhatározásában.

10 Nyugati útjáról visszatérve, 1788-ban, szolgálatába fogadta TIBOLTH Mihályt.

11 TIBOLTH SZÉCHÉNYI egyik fiának lett nevelője, de ezen kívül legfőbb kötelessége a könyvtárral való foglalkozás volt. Tudjuk, hogy SZÉCHÉNYI külföldi útján jelentős mennyiségű könyvet is vásárolt,

12 nyilván ezek feldolgozása volt TIBOLTH első feladata. De a könyvtárnak a következő évtizedben való nagyarányú fejlődésére, s a katalógusok elkészítésének igényes munkájára ekkor talán még maga SZÉCHÉNYI Ferenc sem gondolt. A politikai közélettől önként elkülönülve, SZÉCHÉNYI tevékenysége ebben az időben a kulturális élet területére összpontosult. Közismert a magyar irodalmi és tudományos életben betöltött mecénási szerepe. Az írók és tudósok anyagi és erkölcsi támogatásán túl azonban aktív kezdeményezőként is fellépett: országos mozgalmat kívánt indítani a jó és hasznos külföldi művek magyarra fordítása érdekében. E célból szövetkezett Balatonfüreden PÁLÓCZI HORVÁTH Ádámmal és PÉCZELI Józseffel, de tervét, mely a tudósok közreműködésén kívül a magyar arisztokrácia áldozatkészségére épített, nem sikerült megvalósítania.

13 A magyar tudós társaság létrehozásán oly sok máshoz hasonlóan ő is fáradozott: pesti házában e célból rendezett „Litterarius Consessus" azonban folytatás nélkül maradt. Az alkotmányos élet helyreálltával — II. JÓZSEF halála után — SZÉCHÉNYI Ferenc visszatért a politikai közéletbe. Az 1790/91-i országgyűlésen azok közé tartozott, akik nemcsak a nemesi előjogokat kívánták biztosítani, hanem komoly 10. BEKLÁSZ Jenő: Emlékezés Széchényi Ferencre halálának 150. évfordulója alkalmából. = OSZK Híradó. 1970. 11-12. sz. 171-174. 1. 11. TIBOLTH Mihály szül. Szombathelyen, 1765-ben, nemes családból. 1788-tól SZÉCHÉNYI legidősebb fiának, Lajosnak nevelője. 1791-ben elkísérte SzÉCHÉNYit olaszországi útjára mint követségi titkár. Végig. SZÉCHÉNYI bizalmi embere volt. 1790—1810 között egyik fő feladata a könyvtárral kapcsolatos teendők ellátása volt. Később SZÉCHÉNYI Ferenc birtokainak jószágigazgatója, Sopron és Somogy megyék táblabírája. 1833-ban hunyt el. Nagycenken, a SZÉCHÉNYI család sírboltjának közelében temették el. Vö. Biographischen Notizen. = Zeitschrift von und für Ungern. 1803. Bd. 3. 121 — 125. 1. és uo. 1804. Bd. 6. 204 1. - Nekrológ: Honművész, 1833. 5. sz. ápr. 18. 38. 1. 12. FEAKNÓI, i. m. 113. 1. 13. SZÉCHÉNYI terve szerint a Társulathoz csatlakozó mágnások kötelezték volna magukat egy magántitkár tartására, akinek kizárólagos feladata német és francia művek magyarra fordítása lett volna. A Társaság tudós tagjai a művek kiválasztásában és kiadásában működtek volna közre. SZÉCHÉNYI e célból vette maga mellé 1790-ben DEBRECENI BÁRÁNY Pétert, akinek fordításában J. L. EWALD népszerű munkája később meg is jelent. (A köznép megvilágosodásáról. Bécs, 1791.) 178