AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Somkuti Gabriella: Széchényi Ferenc nemzeti könyvgyűjteménye

tudatos volt a szándék, amely létrehozta őket, s mennyire helyes volt a felismerés, amely mind a hazai tudományok fejlesztése, mind a nemzeti könyvarchivum jövő fejlődése szempontjából a gyűjtemény katalógusának közzétételét kiemelten fontosnak tartotta. Mielőtt a katalógusokban rögzített állomány ismertetéséhez hozzákezdenénk, rövid visszapillantást kell vetnünk a gyűjtemény létrejöttére, és annak létrehozójára, SZÉCHÉNYI Ferencre. I. SZÉCHÉNYI FERENC KÖNYVGYŰJTŐI TEVÉKENYSÉGE A családi könyvtár gyarapítása SZÉCHÉNYI Ferenc fiatalon, alig húszévesen vette át — mint a család legidősebb férfitagja — birtokainak kezelését, és ugyanekkor, 1775-ben vállalt hivatalt is. Életének színterét ettől kezdve közéleti szereplése és családi kötelezettségei határozzák meg: a pesti joggyakornok, majd kőszegi táblai ülnök, a helyettes horvát bán, majd zágrábi, később pécsi kerületi királyi biztos megfordul a Dunántúl szinte valamennyi táján, vissza-visszatér sopronhorpácsi, majd cenki kastélyába, s természetesen gyakran ellátogat Bécsbe is. A horpácsi kastélyban volt elhelyezve a családi könyvtár, mely híven a kor szokásaihoz és a család hagyományaihoz, az ifjú SZÉCHÉNYI életében is megkülönböztetett helyet foglalt el. Az 1780-as évek végétől már számos jele van annak, hogy SZÉCHÉNYI Ferenc ezt a gyűjteményt tervszerűen gyarapítani és kiegészíteni törekedett.

4 Gyűjtése ekkor még általános érdeklődésű, a felvilágosult kor emberéhez illően enciklopédikus jellegű. De már korán megmutatkozott vonzódása a magyar múlt írásos emlékei iránt, és ezek gyarapítása az évek során egyre fokozódott. Kitűnő segítőtársra, sőt nyugodtan leírhatjuk: barátra és szellemi inspirátorra talált ezen a téren titkárában, HAJNÓCZY Józsefben, aki 1779-ben állt SZÉCHÉNYI Ferenc szolgálatába.

5 A már ekkor jeles jogtörténésznek számító HAJNÓCZY ezzel az állással alkalmat és időt kapott arra, hogy élete nagy céljának megvalósításához — a magyar közjog történetének megírásához — nagyarányú forráskutatásokat folytasson. A felkutatott okleveleket és egyéb iratokat HAJNÓCZY rendszerint SZÉCHÉNYI könyvtára számára is lemásoltatta. A könyvtár rendezéséhez és katalogizálásához HAJNÓCZY SZÉCHÉNYI megbízására már 1779-ben hozzáfogott, s a következő év januárjában jelentette, hogy elkészült a szakkatalógus összeállításával.

6 A rendezés során leválasztotta a duplumokat, illetve kiselejtezendőket és jegyzéket állított össze a beszerzendő művekről. Ebben a jegyzékben HAJNÓCZY hármas jelölést alkalmazott: a) SZÉCHÉNYI Ferenc figyelmébe ajánlott művek, 4. Vö. FBAKNÓI Vilmos: gróf Széchényi Ferenc. Bp. 1902. — SZÉCHÉNYI Ferenc életére és könyvgyűjtésére 1. még BÁRTFAI SZABÓ László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. 1 — 2. köt. Bp. 1913. és KOLLÁNYI Ferenc: A magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. 1802 — 1902. 1. köt. A könyvtár megalapításától gr. Széchényi Ferenc haláláig. Bp. 1905. 5. HAJNÓCZY Józsefre vonatkozólag 1. BÓNIS György: Hajnóczy József. Bp. 1954. és HAJNÓCZI R. József: Hajnóczy József élete. 1750—1795. Győr, [1894]. 6. HAJNÓCZY József jelentése SZÉCHÉNYI Ferencnek 1780. jan. 26-án. Ism. KOLLÁNYI i. m. 10—11. 1. és BÁRTFAI SZABÓ i. m. 324. 1. 176