AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

Azt azonban, hogy e nyolc tudományos kategória címkéje alatt konkréten mi minden rejlik, miféle szellemi termékek mekkora mennyiségben vannak jelen, a FEJÉR-féle ismertetésnek csak fáradságos, beható áttanulmányozása alapján lehetett megtudni. Recenzensünk ugyanis nem nyújtott semmiféle táblázatos kimutatást (miként fentebb mi tettük), amelynek alapján könnyen lehetett volna minőségileg is, számszerűleg is áttekinteni a jANKOViCH-téka gazdag állományát, hanem információit hosszadalmas, bonyolult fogalmazású szövegben igyekezett feltárni, nem mindig kielégítő módon, nem hiánytalanul. A megragadható lényeg a következőkben foglalható össze. A görög-római auktorok csoportját (bibliotheca auctorum classicorum tam Graecorum tam Latinorum) JANKÓVICH nem hiába helyezte tékájának előterébe. Nagyszerű kollekció volt, önmagában is alkalmas arra, hogy kifejezze a gyűjtő igényes bibliofil programját, könyvkultúráját. Nem érte be azzal, hogy viszonylag könnyűszerrel megvásárolható kiadványokat hordjon össze — ez csak mellékes cél volt — főtörekvése régi és ritka művek megszerzésére irányult. S ez olyannyira sikerült neki, hogy messze meghaladott minden korábbi és egykorú hazai vállalkozást, vitathatatlanul nemzetközi szintre emelkedett. A klasszikus szövegeket ugyanis a legjobb és ritka kiadások (editiones optimae et rarae) száz és száz kötetén kívül, nem kevesebb mint 30 középkori hártyakódexben és mintegy 80 editio princepsben bírta. S ami szintén nem érdektelen, ezek az első kiadások jórészben ősnyomtatványok voltak — felül az incunabulumok (a VI. osztály) állományán.

77 Az archeológiai és muzeológiai gyűjtemény (bibliotheca antiquaria cum museis antiquitatum) — e tudományágak fiatalabb kora miatt — medieváliákat nem tartalmazhatott, annál inkább rézmetszetekkel díszített művészi értékű tipográfiai remekműveket, a „thezauruszok" műfajából; s ennyiben ugyancsak alkalmas volt a JANKOVICH-téka színvonalának kifejezésére.

78 A modern tudományosság körébe tartozott az „irodalomtörténet" és a bibliográfia (bibliotheca históriáé literariae universalis omnium nationum et gentium) is. Ezért a velük kapcsolatos gyűjtemények (enciklopédiák, tudományos társulati közlemények, folyóiratok) inkább csak gyakorlati jelentőségűek voltak, könyvészeti és könyvtártani felszerelést alkottak, de mint ilyenek is becsesek, különös tekintettel a hazai tékáknak e nemű anyagban való szegénységére.

79 Az egyháztörténet (bibliotheca históriáé religionis Christianae omniumque eiusdem sectarum) területe (IV. oszt.) magától értetődően ismét bő lehetőséget nyújtott régiségek és ritkaságok gyűjtésére. Bár idevágó számadatokkal nem rendelkezünk, tudjuk, hogy ebbe a kategóriába is több középkori kódex tartozott, közöttük egy rendkívül becses darab is: egy 12. századi görög evangeliarium.

80 Az egyetemes történelem és földrajz (bibliotheca historica omnium gentium) osztálya szintén csodálatraméltóan gazdag volt kéziratokban. FEJÉR kimutatása szerint ez a gyűjtemény mintegy 500 manuscriptumot ölelt fel. Nyilvánvaló, 77. Uo. 5 — 6. 1. A szóban forgó latin kódexek leginkább kielemezhetők JANKOViCHnak saját összeállítású kéziratos katalógusaiból: OSZK kézirattár, Fol. Lat. 37. 78. FEJÉR, i. h. 6-7. 1. 79. Uo. 7. 1. 80. Uo. A CARPZOV-könyvtárból származó görög evangeliariumot ma is őrzi kézirattárunk (Cod. Graec. 1.). Leírása KUBINYI Mária: Libri mcmitscrípti Graeci in bibliothecis Budapestiensibus a$servatí. Bp. 1956. 28—30. 1. 128