AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa
tanúsított az alkalomszerű nagyobb könyvaukciók iránt. Az árverési katalógusokból jóelőre tételszerűen értesülhetett arról, hogy egy-egy kalapács alá kerülő híres gyűjtemény milyen ritkaságokat, esetleg hungarikumokat tartalmaz, így már a kilencvenes években alkalma volt bekapcsolódni a bécsi BLUMATJERkönyvtár licitációjába, úgyszintén egy lembergi tékáéba. 72 Határozott jelei vannak annak is, hogy kapcsolatait már ekkoriban kiterjesztette Bécsen túli könyvpiacokra, Lipcsére, Augsburgra, Nürnbergre és más német városokra is. Tudomásunk van például arról, hogy sok becses darabot, kivált reformáció-kori emlékeket vásárolt 1804-ben, Helmstedtben J. B. CARPCOV professzor elárverezett könyves kézirattárából. 73 Hasonlóképpen nagyszámú és kiváló értéket (középkori kódexeket és 16. századi kéziratokat) szerzett 1812-ben az EBNBR-ESCHENBACHféle gyűjteményből. 74 Közép-európai vásárlókörének széles körű kialakítására azonban tulajdonképpen csak az 1815 utáni időkben került sor. íme, ezek azok a főbb tények, amelyekből JANKOViCHnak kezdeti, kb. 1790 és 1817 között végbement gyűjtőtevékenysége kirajzolódik. 4. A téka rendezése és első ismertetése A pesti JANKÓviCH-házakban (a Hatvani utcában és a Kerepesi úton) e negyedszázad folyamán összegyűlt, a tízezret jóval meghaladó kötetszámú, igen sokrétű és jeles kincsekben bővelkedő tékát számba venni, korszerű tudományos szempontok szerint elrendezni és az író-tudós világ előtt szakszerűen ismertetni nem csekély feladatot jelentett. Alig kétséges, hogy ez a munka — ha voltak is előzményei — csak 1810 után került a komoly megvalósulás állapotába. Végrehajtása minden bizonnyal évekig tartott, úgylehet 1815—1817-ig elhúzódott. Az utóbbi esztendőben történt ugyanis a gyűjtemény első széles körű és beható ismertetésének közzététele. Ez a publikáció eseményszámba ment, éppen úgy, mint közlő orgánumának,, a Tudományos Gyűjteménynek, az első korszerű hazai kulturális folyóiratnak a megjelenése. Ezt a régóta várt periodikumot a fővárosban tömörült új, romantikus szellemű értelmiség hívta életre a hazai műveltség nemzeti irányú fejlődésének előmozdítására. 75 A lap mindjárt legelső számai egyikében sort kerített a JANKOviCH-gyűjtemények bemutatására. A terjedelmes közleményt — JANKOVICH közvetlen információi alapján — maga a szerkesztő, FEJÉR György (1766—1851) professzor, történettudós, az Egyetemi Könyvtár későbbi őre írta. Eltekintve a régészeti és művészeti gyűjteményektől, csupán a tékáról szóló ismertetés is több mint 20 lapra terjedt. 76 Kendkívüli meglepetést okozhatott az ország művelt közönsége körében 72. Uo. Fond 16/23. 73. FEJÉK György: T. Vadassi Janlcowics Miklós gyűjteményeiről. = Tudományos Gyűjtemény. 1817. XI. köt. 5. 1. A CARPZov-család tudós tagjairól ADELUNG, Johann Christoph: Fortsetzung und Ergänzungen zu Chr. Gottlieb Jöchers allgemeinen GelehrtenLexico. II. Bd. Leipzig 1787. 133—135. h. 74. OSZK kézirattár, QUART. Lat. 3870. — RAMMERUS, G. Chr. : Catálogus bibliothecae Hieronymi Ebner-Eschenbach. Nürnberg 1812. Vö. VIZKELETY András: Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken. Bd. I. Széchényi Nationalbibliothek. Bp. 1969. 6. 1. 75. KROMPECHER, i. m. 25 — 41. 1. 76. FEJÉR, i. h. 3 — 25. 1. 126