AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

II. Nemzetközi könyvtári élet - Gombocz István: Az IFLA Nemzetközi Kiadványcsere Bizottságának 40 éves működése

nyezésre felszólították a hivatalos anyag nyilvántartásainak központjait, hogy minden sorozat megszűnéséről, újak indulásáról, címek változásáról stb. haladéktalanul értesítsék partnereiket. 1957-ben Toronto-ban a Bizottság megvizsgálta a csere gazdaságosságáról végzendő felmérés kérdőív-tervezetét és azt két részre bontotta: úgy határozott, hogy az egyik kérdőívet a csereközpontokhoz, a másikat a cserélő intézményekhez küldi ki. A szabványosított kísérőív végleges elfogadását elhalasztották. Az Albizottság J. WOOD (Egyesült Államok) referátumát hallgatta meg a latin-amerikai államokkal folyó cseréről és kérte, hogy egyik képviselője vehessen részt a nairobi-i bibliográfiai értekezleten. Támogatást kértek a kérdőív-akció eredményeinek publikálásához is. Mindkét bizottság közösen megismételte a hágai kérést a szakértői értekezlet összehívására. A S. HONOEÉ által javasolt egységesített kísérőívet véglegesen 1968-ban Frankfurtban fogadták el. J. LETHÉVE (Franciaország) megbízást kapott, hogy a szabványosításra tegyen új javaslatokat, különösen a sokféleképpen történő könyvkérések egységesítése érdekében. Az Albizottság az önálló bizottsági státusért folyamodott, mindkét szerv pedig most már harmadszor sürgette a szakértői értekezlet összehívását. A koppenhágai IFLA konferencián (1969) GOMBOCZ István benyújtotta a nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásairól készített ideiglenes beszámolóját. A Bizottság ezt elfogadta, de minthogy sok ország a felmérésből még hiányzott, megbízta a szerzőt az akció folytatására. J. LETHÉVE ugyancsak bemutatta első változatban a kérőformula egységesítésére vonatkozó tervét, ő is megbízást kapott a munka folytatására. M. ScHiLTMANt felkérték arra, hogy állítsa össze a kiadványcsere szakértőinek nemzetközi jegyzékét. Minthogy HOKOEÉ asszonyt a katalogizálási kérdések egyre jobban lekötötték, és újabb három évre nem vállalta az elnöki megbízatást, ezért GOMBOCZ Istvánt javasolta új elnöknek, akit meg is választottak. M. SCHILTMAN ettől fogva már egyedüli titkárként működött. Az Albizottság csatlakozott a Bizottság negyedik sürgetéséhez, amellyel az UNESCOt a speciális értekezlet összehívására kérték. Ezen kívül saját hatáskörbe vette vissza az Albizottság az afrikai hivatalos kiadványok központi katalógusának ügyét. Az IFLA vezetősége elfogadta a korábbi kérést és így az Albizottság önállósult, azzal az indokolással, hogy ezentúl nemcsak a hivatalos kiadványok cseréjével, hanem azok minden egyéb kérdésével is fog foglalkozni. AZ UTÓBBI ÉVEK MUNKÁJA Az 1969 óta eltelt időszak túl közel van ahhoz, hogy részletesebben tárgyalhatnék. Csupán a teljesség kedvéért említem a fontosabb fejleményeket. A Bizottság két-két ülést tartott az IFLA moszkvai, liverpooli és budapesti konferenciái alkalmából. A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásairól szóló végleges jelentést

25 és a kérő-cédulák végleges szabványát

26 megvitatták, 25. GOMBOCZ, I.

: Economic aspects of the international exchange of publications — Unesco Bulletin for Libraries. 1971. 267—281. 1. 26. LETHÉVE, J.

: Project for standard book-exchange forms. = Unesco Bulletin for Libraries. 1971, 282-283. 1. 7* 99