AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

II. Nemzetközi könyvtári élet - Gombocz István: Az IFLA Nemzetközi Kiadványcsere Bizottságának 40 éves működése

mindkettőt azóta az UNESCO publikálta. M. SCHILTMAX elkészítette a szakértők ideiglenes jegyzékét. B. P. KAXEVSKY, a Lenin Könyvtár Gyarapítási és Csereosztályának vezetője elkezdte az 1961-től 1970-ig terjedő időszak cseréről szóló irodalmának bibliográfiai adatgyűjtését, hogy ezzel folytassa J. D

ARGENT nagy munkáját, aki már 1962-ben kiadta két kötetben a nemzetközi kiadványcsere bibliográfiáját a kezdetektől 1960-ig.

27 A Hivatalos Kiadványok Bizottsága közzétette az afrikai anyag felmérésének első eredményeit

28 és összefoglalta egy kötetben a hivatalos kiadványokról általában érdeklődő kérdőívakció beküldött válaszait

29

. Ezt az akciót egyébként B. P. KANEVSKY az UNESCO könyvtári közlönyében részletesebben elemezte

30

. Mégis, a legfontosabb esemény a Nemzetközi Kiadványcsere Európai Konferenciája volt, amelyet 1972 tavaszán Bécsben tartottak meg. A pénzügyi támogatásról az UNESCO, az IFLA Elnöksége és az Osztrák Kormány gondoskodott, a tartalmi megszervezést és előkészítést pedig a Bizottság végezte. A 40 résztvevő vitái az előre megküldött kötetre alapozódtak, amely 18 referátumot tartalmazott. A megvitatott témák közé a következők tartoztak: A kiadványcsere és a kölcsönzés viszonya (C. HITRY, M. SCHILTMAN, DR. URQHART

31

) az UNESCO két Egyezményének kiértékelése (DE. GOMBOCZ), a nemzetközi kiadványcsere szerepe (Z. JABLONSKY), a csereközpontok újabb adatai (V. POPOV). Külön figyelmet szentelt az értekezlet az Afrikával és Latin-Amerikával folyó csere fejlesztési lehetőségeinek (R. A. CHRISTOPHERS, J. LETHÉVE, Fr. VANWIJNGAERDEX, N. EINHORN, K. H. PARK). Hangsúlyt kaptak az ún. gyakorlati kérdések is, mint a gyűjtőládás továbbítási mód költségei (DR. P. GENZEL), a csere-elszámolás különféle módjai (M. RAZUMOVSKY), valamint a további szabványosítási munka (J. LETHEVE). Itt kezdődött el az UNESCO Cserekézikönyvéről szóló újabb vita is (DR. OERTEL), amely az I. rész újból való kiadását határozta el. EREDMÉNYEK ÉS TANULSÁGOK 1. Gondoskodás a csereanyagról A Bizottság már kezdettől fogva egyik legfontosabb célként azt tűzte ki, hogy a nemzetközi kiadványcsere két alapvető feltétele mindig biztosítva legyen: a) a könyvtárak, intézmények, tudományos egyesületek rendelkezzenek elegendő 27. DARGEXT, J. L.: Echanges internationaux de publications. Bibliographie. 1817 —1960 I—

II. Bruxelles, 1962. Commission Beige de Bibliographie. 518. 1. (Bibliographia Belgica, 68. 28. Catalogue of African official publications available in European libraries as of 1st May 1971. Compiled by the Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz, Berlin, 1971. IFLACommittee for Official Publications. 251. 1. 29. Questionnaire-Sammlung der I FL A-Kommission für Amtsdruckschriften. Berlin, 1971. Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz. 30. KANEVSKY, B. P.: The international exchange of publications and the free flow of books. = Unesco Bulletin for Libraries 1971, 141 — 149. 1. 31. SCHILTMAN, M.

: Study on the interlibrary loan and the international exchange of publications being the Final report of the European Conference on the International Exchange of Publications. Vienna, 1972 April 24—29. The Hague, July 1972. IFLA, 205 1. 100