AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Az első magyar ipari folyóirat, Joó János „Hétilapok"-ja

ről forró levegő és barnára égetett faszén használattal

26 vagy Érdekes gépelyek leírása a saynerhüttei hámorban Coblenz mellett"

11 a cikkhez műszaki rajzok is tartoztak, amelyek a mértékek pontos megadásával hengerfúvókat ábrázoltak. Hasznos cikkek jelentek meg a lapban az asztalosok, pékek, bognárok és a szabók számára. Különösen figyelemre méltók Joó Jánosnak az asztalosok számára készített bútortervei. A kor egyid legfontosabb találmánya — amely hazánkban akkor még nem volt közelebbről ismert —, a gőzmozdony is helyet kapott: Gőz- és szállító kocsik: vasutak.

28 A mozdony „gőzkocsi Burch Richard haywoodi angol erőművésznek újabb szerkezetű műve." Joó tanulmánya a Dingler Polytechnisches Journal LXVIII. köt. 5. füzetében jelent meg. A cikket műszaki rajzok kísérték, amelyek mozdonyt, személyszállító kocsit és síneket ábrázoltak. De számos cikk szerepel még a korabeli „nehézipar" fejlődéséről is: Szerek az aczél kemény ítésére,

29 Vas- és rézművek,

30 Az öntött vasrudaknak hordozóerejükről.,

31 valamint Hengerfúvók?

2 A másik fontos rovat az ismeretterjesztő céllal létrehozott Hasznos ismeretek tára. A művészeti tárgykör mellett itt szintén számos ipari, gazdasági vonatkozású anyag került közlésre. Művészeti tárgyú például: Angelo Buonarrotti mint szobrász és képíró,

33 Művészet haladta,

34 Nemzeti képtár

3

"

0 Vaskorona,

36 Műtudományi Intézetek Nürnbergben.

31 Néhány műszaki vonatkozású cikk címe: Egy szállító mívnek tehetsége

38 Hasznos felvilágosítás a vasutak tárgyában,

39 Gőzerőmívek

40 Posztó föstéknek ismerése.

41 E rovatban használta fel részlegesen Joó János az Akadémia részére készített ipari, művészeti szómagyarázatait is, mint ahogy maga írja: „Az e lapokban előforduló újabb és szokatlanabb szavaknak, és kifejezéseknek ismertetése."

42 Érdekes, hogy itt nemcsak idegen szavakat magyarázott meg, hanem az újabb magyar szavaknak idegen megfelelőjét is közölte. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be: „Anyag: matéria, mellyből valami készíttetik Vegytan: chemia Műkirakás: Kunstausstellung."

43 A Közlő rovat elsősorban külföldi szabadalomleírásokról referált. Ezen a területen is az elsők között jelentkezett tevékenységével. Ó maga így jelölte meg e rovat célját éppen a legfontosabbat (a szabadalmak lerövidített ismertetését) kihagyva: „Különféle érdekes tudósítások, jelentések, főképp mellyek a kézműveseket illetik, és műtárgyak kihirdetései: mellyek a lehető csekély díjért elfogadtatnak. Minden előfizetőnek tíz sort nem haladó hirdetései díj nélkül közöltetik."

44 A hirdetési lehetőséget is alig használták ki az előfizetők; néhány hazai hírlap és folyóirat reklámozására került egyszer-kétszer sor. Feltehető, hogy ezért sem kapott díjazást. A „HETILAPOK" ELŐFIZETŐI Joó János lapjában közzétette előfizetőinek névsorát, amint az korábban néhány hazai folyóiratnál szokásban volt. Az előfizetők száma igen szerény volt. Mintegy 74 személy volt a „két hazában" (Magyarország és Erdély), aki érdeklődött műszaki tárgykörök iránt és ezért némi anyagi áldozatot is hajlandó volt 367