AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése

Az Országos Könyvtár megnyitásakor a város és a vidék szellemi egybe­kapcsolódása, kooperációja már folyamatban volt. Széchényi Ferenc tehát ezek szerint nem értelem nélkül tétette le a városi magisztrátusok asztalára az új pesti könyvtár katalógusait. Igaz, hogy ezek a magisztrátusok még többségükben német anyanyelvűek voltak, szoros érintkezésben az osztrák és a birodalmi német szellemi élettel, de már élénk érdeklődéssel és megértéssel a hazai nemesi-népi műveltség iránt is. Pest városát pl. ezekben az években egyfelől a német nyelven játszó kőszínház felépítése foglalkoztatta, másfelől azonban művelt polgársága már szemmel láthatóan törekedett az egész Magyarország és az egész hazai kultúrkincs megismerésére, sőt e kultúra fejlesztésére is. Bizonyság rá a Kovachich Márton György által életrehívott és kiadott Merkur von Ungarn, valamint a Schedius Lajos által szerkesztett Zeitschrift von und für Ungarn című folyóirat. 60 Hasonlóan jelentkezett ez a tendencia más német polgárvárosokban is. Pozsony­ban pl. már húsz évvel előbb testet öltött Windisch Károly Gottliebnek az ottani városi magisztrátus prominens tagjának jeles kulturális vállalkozása, az Unga­risches Magazin.® 1 Elmondhatjuk még, hogy Sopron, Lőcse, Késmárk, Kassa és más felvidéki városok kulturális horizontja is országossá tágult; művelt polgáraik tollából egymás után jelentek meg országos érdekű tudományos és ismeretter­jesztő munkák. 62 Erdélyben ilyen irányú fejlődés még kevésbé mutatkozott; az egész hazára irányuló tudományos érdeklődésnek inkább csak a magyar városok (Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár) szellemi életében volt nyoma, a szász városok (Nagyszeben, Brassó) továbbra is megmaradtak lokálpatrióta szemléletük­ben. 63 Nyilvánvaló, hogy Széchényi a maga katalógusaival mintegy elismerését kívánta a városoknak kifejezni, a hazai kultúra sokoldalú felkarolásáért, de egy­ben úgylehet buzdítani is kívánta őket további aktivitásra, hisz a polgári köz­érzületnek, közgondolkodásnak, köztevékenységnek a városi tanácsok nemcsak figyelői, hanem sokban irányítói is voltak. Legkonkrétebben pedig nyilván azt akarta elérni, hogy az Országos Könyvtár társadalmi továbbfejlesztését a városok is saját ügyüknek érezzék. 5. Felismerések az értelmiségről a) Széchényi, mint II. Józsefnek egy ideig bizalmi embere (horvát báni helytartó, majd kerületi királyi biztos), éveken át (1783-86) személyes közvet­lenséggel tekinthetett bele a császár nagy államszervező kísérletébe, ami lehetővé tette számára, hogy történelmi jelentőségű társadalmi felismerések birtokába jusson. 64 Hogy a jozefinizmus tulajdonképpen a hagyományos rendi állami és társa­dalmi berendezkedés fokozatos lebontására, s olyan új hatalmi és munkaszervezet kiépítésére törekszik, amelyben kiváltságok helyett az ésszerűség, vagyis az állam­rezon lesz irányadó, azt a monarchia legműveltebb rétegei nyilván felismerték. Arról azonban, hogy emögött az erőszakos, mesterségesnek vélt császári politika mögött milyen nagyjelentőségű spontán társadalmi fejlődés húzódik meg, csak igen kevesen voltak képesek fogalmat alkotni. Ezt a fejlődést ui. az érintetlenül fennálló külső rendi struktúra meglehetősen eltakarta. Aki a Habsburg-birodalom országain ekkoriban átutazott, s kezében hivatalos sematizmussal tanulmányozta 71

Next

/
Thumbnails
Contents