AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése

szabb-rövidebb ideig iskolázzanak az említett főiskolák valamelyikén. Érdekes, hogy Széchényi Ferenc, bár prominens katolikus család sarja, a jezsuiták és Bécs neveltje volt, mégis milyen erős érdeklődóst tanúsított a klasszikus protestáns kultúrcentrumok iránt. Említett 1787. évi utazásakor a mondott helyeket sorjában felkereste, és személyes ismeretséget kötött mindazokkal a tudós professzorokkal, akiknek híre-neve Pannoniában is fogalom volt, s akiket nyomtatott műveik alapján maga is nagyra becsült. A legnagyobb élményt nyilván számára is Göttinga jelentette, a Georgia Augusta egyetem, az angol szellemi életnek ez az előretolt hídfője, a szabad racionalista kritikai szellem fellegvára és a vele szoros belső kapcsolatban álló híres tudós társaság (Regia Scientiarum Societas), amely sok jeles magyart is tagjai közé sorolt. Ugyanitt találkozhatott Európa első modern értelemben vett közkönyvtárával

27 is, és láthatta, hol és hogy készül a híres tudós újság, a Göttingische Gelehrte Anzeigen. Az itt megismert tudósok közül kimagaslott a kelet-középeurópai történelem úttörő kutatója, a magyar múlt és jelen iránt is kitűnő figyelmet tanútsító professzor, August Ludwig Schlözer (1735-1809) és a nálánál nem kisebb jelentőségű mester, a neohumanizmus egyik megalapítója, Christian Gottlob Heyne (1729-1812). Ók és Grellmann professzor az elsők között voltak, akiknek Széchényi megküldte katalógusát. Schlözer esetében különösen úgy érezhette, hogy fontos missziót teljesít, mert nyilvánvaló lehetett előtte, hogy a kitűnő tudós magyarellenes történetszemlélete hiányos, hibás tájékozottságából ered.

28 De nem feledkezett meg Széchényi a német földön megismert többi jeles szakférfiről sem. Conrad Mannert altdorfi, Friedrich Nicolai és Karl Ludwig von Woltmann berlini, Johann Georg Mensel erlangeni és Janson heidelbergi professzor, valamint Johann Christian Adelung drezdai, Johann Erich Biester berlini, Heinrich Karl Eichstädt jenai, Johann Ephraim Scheibel boroszlói, Freiherr Hübsch kölni könyvtárőr és még néhány kevéssé ismert személy ugyancsak megkapták tőle az Országos Könyvtár katalógusát.

29 Nem maradt figyelmen kívül vándorló hazánkfia, Fessler Aurél Ignác neves történet- és regényíró, ez időben berlini teológiai tanár, valamint a göttingeni tudós társaság és a jénai akadémia sem. A szóban forgó 1787/88. évi nyugat-európai utazása során Széchényi Szászországon és Poroszországon, majd Belgiumon kívül Angliába is ellátogatott. A szigetország volt fő úticélja. Csaknem négy hónapot töltött itt, bejárva nem csupán Londont és vidékét, hanem a középső országrészt és Skócia nagyvárosait is.

30 Londonban megtekintette a British Museum könyvtárát és egyéb gyűjteményeit, vendégként megjelent a Royal Society ülésein és látogatást tett a szellemi élet legnevesebb képviselőinél. Űtinaplójából tudjuk, mekkora hatást tettek rá a brit anyagi és szellemi kultúra csodái.

31 Aligha lehet kételkedni abban, hogy egy magyar nemzeti könyvtár s esetleg egy nemzeti múzeum létrehozásának eszméje az itteni tapasztalatok hatása alatt tovább érlelődött benne. Mégis, amikor 15 év múlva az Országos Könyvtárt valóban sikerült életre hívnia, angliai kapcsolatai már erősen meglazulhattak, mert katalógusából csak a dél-angliai Salisburybe küldött három példányt.

32 Hasonlóan szűk körben informálta Széchényi Itáliát. A katalógusok szétküldési jegyzékébe csupán Milánó városát vette fel két tétellel: Gaetano Cattaneo a királyi éremgyűjtemény őre és C. Scojjoli köznevelési igazgató nevével.

33 Különösnek látszó dolog ez, főképpen, ha figyelembe vesszük, hogy Széchényinek több hónapig tartó olaszországi utazása során bő alkalma volt megismerni az i 63