AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése

származású magasrangú udvari méltóságokat, illetve tisztviselőket is, akik a magyar nemzeti törekvéseknek inkább ellenlábasai, semmint támogatói voltak, akiknél a katalógusok szintén a captatio benevolentiae szerepét játszhatták. Ilyen volt többek közt Izdenczy József államtanácsos, Lányi József és Bedekovich Szerafin kancelláriai tanácsos.

22 Széchényi Ferenc bécsi propagandája eszerint tehát világosan három célt szolgált: erősíteni kívánta az ottani új magyar értelmiség törekvéseit, rokonszenvet és megértést akart kelteni a magyarországi műveltséget lebecsülő osztrák tudósokban, végül megkísérelte befolyása alá vonni a hazai művelődési mozgalom iránt ellenséges politika tényezőit. De vajon miféle megfontolás alapján juttatta el Széchényi katalógusait a táblázatunkon szereplő többi európai városokba? Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy e tekintetben kizárólag a helyes magyarságszemlélet kialakításának szempontja vezette. Gyakorlati politikai számításoknak ui. Bécsen kívül sehol sem lehetett értelmük, hiszen a Habsburg-monarchia többi tartományi fővárosa hatalmi tekintetben teljesen súlytalan volt. Figyelembe jöttek azonban ugyanezek mint művelődési gócok. Ezek közé tartozott kiváltképpen Prága. Tudjuk, hogy 1787. évi útja során Széchényit milyen kedvező benyomások értéke e helyen. Többek között itt volt része abban az élményben, hogy megismerhette egy neves cseh arisztokratának, Frantisek Josef Kinskynek — aki éppúgy, mint ő a Terezianum neveltje volt — nemzete számára felajánlott nagyszerű könyvtáralapítványát.

23 Ez az ismerkedés oly erővel hatott rá, hogy alkalmasint ekkor fogamzott meg benne egy magyar nemzeti könyvtár életrehívásának eszméje. Hogy mennyire találta Széchényi a cseh értelmiség megismert reprezentánsait magyar kérdésekben tájékozottaknak, nemzetünkkel szimpatizánsoknak vagy ellenszenvet érzőknek, az nem állapítható meg. Mindenesetre a XIX. század elején, csaknem húsz évvel csehországi útja után indíttatva érezte magát, hogy Prága három kimagasló intézményének: az Egyetemi és a Strachovi könyvtárnak, valamint a Societas Oeconomicának felajánlja a magyar szellem három évszázados termését regisztráló katalógusát. Ezenkívül külön figyelmet tanúsított némely magánszemélyek iránt is, akik közül Josef Dobrovsky a nagyhírű szlavista, Georg Brandtke egyetemi könyvtárigazgató, Jan Bohumir Dlabac a strachovi apátság könyvtárosa, Kari Rafael Ungar a Nemzeti Könyvtár megszervezője, Milogrün strachovi apát, továbbá két magyarországi származású literátor, Anton Zechenter műfordító és Johann Christian Zwanziger filozófus, s még néhány kevéssé nevezetes személy képviselte az intelligenciát,

24 Graf Franz Joachim Sternberg, Graf Rudolf Chotek pedig az arisztokráciát.

25 Ha a német birodalom városait tekintjük, megállapíthatjuk, hogy Széchényi kiválasztása ezek esetében sem volt ötletszerű. Azok a városok, amelyek táblázatunkon szerepelnek, jobbára olyan helyek voltak, amelyek szoros kapcsolatban álltak XVIII. századi kulturális életünkkel. Ismeretes, hogy Göttingen, Jena, Heidelberg, Altdorf és Erlangen egyetemét a magyarországi protestáns tanulóifjúság milyen hosszú időn át s mely sűrű rajokban látogatta. A hazai német és szlovák evangélikus theológusok csakúgy, mint a magyar református hittan tanulók itthoni iskolázásuk befejeztével bármily áldozatok árán is igyekeztek felkeresni az említett híres akadémiákat. A közfelfogás szerint ui. az európai tudományosság szintjét németországi peregrináció nélkül nem lehetett elérni.

24 Még az erdélyi kálvinista grófi családok fiai is kötelezőnek érezték, hogy hosz62