AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelent?ségének felismerése

származású magasrangú udvari méltóságokat, illetve tisztviselőket is, akik a magyar nemzeti törekvéseknek inkább ellenlábasai, semmint támogatói voltak, akiknél a katalógusok szintén a captatio benevolentiae szerepét játszhatták. Ilyen volt többek közt Izdenczy József államtanácsos, Lányi József és Bedekovich Szerafin kancelláriai tanácsos. 22 Széchényi Ferenc bécsi propagandája eszerint tehát világosan három célt szolgált: erősíteni kívánta az ottani új magyar értelmiség törekvéseit, rokon­szenvet és megértést akart kelteni a magyarországi műveltséget lebecsülő osztrák tudósokban, végül megkísérelte befolyása alá vonni a hazai művelődési mozgalom iránt ellenséges politika tényezőit. De vajon miféle megfontolás alapján juttatta el Széchényi katalógusait a táblázatunkon szereplő többi európai városokba? Aligha tévedünk, ha feltéte­lezzük, hogy e tekintetben kizárólag a helyes magyarságszemlélet kialakításának szempontja vezette. Gyakorlati politikai számításoknak ui. Bécsen kívül sehol sem lehetett értelmük, hiszen a Habsburg-monarchia többi tartományi fővárosa hatalmi tekintetben teljesen súlytalan volt. Figyelembe jöttek azonban ugyan­ezek mint művelődési gócok. Ezek közé tartozott kiváltképpen Prága. Tudjuk, hogy 1787. évi útja során Széchényit milyen kedvező benyomások értéke e helyen. Többek között itt volt része abban az élményben, hogy megismerhette egy neves cseh arisztokratának, Frantisek Josef Kinskynek — aki éppúgy, mint ő a Tere­zianum neveltje volt — nemzete számára felajánlott nagyszerű könyvtáralapít­ványát. 23 Ez az ismerkedés oly erővel hatott rá, hogy alkalmasint ekkor fogam­zott meg benne egy magyar nemzeti könyvtár életrehívásának eszméje. Hogy mennyire találta Széchényi a cseh értelmiség megismert reprezentánsait magyar kérdésekben tájékozottaknak, nemzetünkkel szimpatizánsoknak vagy ellen­szenvet érzőknek, az nem állapítható meg. Mindenesetre a XIX. század elején, csaknem húsz évvel csehországi útja után indíttatva érezte magát, hogy Prága három kimagasló intézményének: az Egyetemi és a Strachovi könyvtárnak, valamint a Societas Oeconomicának felajánlja a magyar szellem három évszá­zados termését regisztráló katalógusát. Ezenkívül külön figyelmet tanúsított némely magánszemélyek iránt is, akik közül Josef Dobrovsky a nagyhírű szlavista, Georg Brandtke egyetemi könyvtárigazgató, Jan Bohumir Dlabac a strachovi apátság könyvtárosa, Kari Rafael Ungar a Nemzeti Könyvtár megszervezője, Milogrün strachovi apát, továbbá két magyarországi származású literátor, Anton Zechenter műfordító és Johann Christian Zwanziger filozófus, s még néhány kevéssé nevezetes személy képviselte az intelligenciát, 24 Graf Franz Joachim Sternberg, Graf Rudolf Chotek pedig az arisztokráciát. 25 Ha a német birodalom városait tekintjük, megállapíthatjuk, hogy Széchényi kiválasztása ezek esetében sem volt ötletszerű. Azok a városok, amelyek tábláza­tunkon szerepelnek, jobbára olyan helyek voltak, amelyek szoros kapcsolatban álltak XVIII. századi kulturális életünkkel. Ismeretes, hogy Göttingen, Jena, Heidelberg, Altdorf és Erlangen egyetemét a magyarországi protestáns tanuló­ifjúság milyen hosszú időn át s mely sűrű rajokban látogatta. A hazai német és szlovák evangélikus theológusok csakúgy, mint a magyar református hittan tanulók itthoni iskolázásuk befejeztével bármily áldozatok árán is igyekeztek felkeresni az említett híres akadémiákat. A közfelfogás szerint ui. az európai tudományosság szintjét németországi peregrináció nélkül nem lehetett elérni. 24 Még az erdélyi kálvinista grófi családok fiai is kötelezőnek érezték, hogy hosz­62

Next

/
Thumbnails
Contents