AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pergel Ferenc: A Magyar Csillag (1941—1944)

Az orosz-szovjet irodalommal közvetlenül több írás foglalkozik. Halász Gábor a lap 1943. január 1-i számában Turgenyevröl írt ragyogó tanulmányt, melyben az orosz forradalmár típusát elemzi. Kádár Erzsébet Leonid Szolovjovról és művéről, a Csendháborítóról írt kritikát az 1944. jan. 1-i számban. Szerb Antal CrogroZ-tanulmánya 1944. február 15-én jelent meg. Gogol ürügyén szót ejt az élő szovjet irodalom olyan alkotóiról, mint Ilf és Petrov. A Szovjetmilliomos című művük akkor jelent meg magyarul; említést tesz Solohovvól. Ennek ismét az ad különös jelentőséget, hogy a Cserépfalvi kiadó ezekben az években jelentette meg a Csendes Dont. Közvetve két írás foglalkozik az orosz, illetve a szovjet élettel. Cs. Szabó László: Troyat Dosztojevszkij könyve címmel ismerteti az orosz származású francia író Dosztojevszkij tanulmányát. Értékeli, minősíti a munkát és a Dosztojevszkij-életművet. Ezen kívül kiemeli, hogy a könyvet Déry Tibor és Sárközi György fordította kitűnően. Joe E. Davies: Moszkvai küldetés című visszaemlékezéseiről Csécsy Imre írt ismertetést. A könyv szerzője a harmincas években az USA moszkvai nagykövetségét vezette. A könyv német fordítása 1943-ban jelent meg Zürichben. (A szerző és a cikkíró is félreérthetetlen szimpátiával vall a Szovjetunió életéről.) Az 1944. március 1-i számban a következő cikk cím hívja fel magára a figyelmet: Kiss Dezső: Az orosz rejtély. A szerző Oroszország történetét elemezve eljut az 1917-es forradalomig. „A forradalom politikai és materiális kihatását ismerjük, de nem tudjuk lemérni befolyását az orosz nép lelkére és formáló erejét. A bolsevizmus nem csupán politikai forradalmat jelent, hanem jelent egy rendkívül meggyorsított, lázasra felfokozott ... szerves gazdasági átalakulást is ... A nagyipar keletkezésének és fejlődésének minden kínját és szenvedését, amely Európában és Amerikában nemzedékekre elosztva mégis csak elviselhető volt, az orosz népnek egy lassú fejlődés után két és fél évtizedre sűrített formában kellett magára vállalnia ..." A tanulmány — bár több pontja vitatható — egy pillanatra sem hagy kétséget afelől, hogy a szerző a háborúban a szovjet győzelmét várja. Pacsimu a címe Boldizsár Iván novellájának (1944. március 1-i szám), „P. G.", hegedűművész, katonatiszt meséli el a visszavonulás a háború értelmetlensége miatt letargiába esett társainak egyik élményét. Orosz anya, annak menye és Nyikoláj, a fiú és egy orosz falu is felvillan egy pillanatra: a háború kegyetlensége, a háborús halál kiszámíthatatlansága ad drámai fordulatot a novellának. A szenvedő anya miértje fia értelmetlen halála miatt igazi művészi megformálást kap. Huszonnégy angol író művéről szólnak a Magyar Csillagban, három írás az angol irodalom átfogóbb kérdéseihez kapcsolódott. (Pl. a Halász Gábor szerkesztette Az angol irodalom kincsesháza című mű bírálata, Bíró Pál: A modern angol irodalom története 1890—19ál. című munka bírálata.) A francia írókról és a francia irodalom általános kérdéséről ötvenegy írás szólt. A német nyelvű irodalommal tizennyolcszor foglalkoztak a Magyar Csillag hasábjain. Ebből háromszor Goethe, négyszer Schiller, négyszer Hauptmann került az írás középpontjába .. .

69 Itt meg is állok a felsorolással. Nem azért, hogy bizonyítsam: lám-lám a Nyugat minden nemzedéke franciás műveltségű, így érthető, hogy a franciák ilyen nagy számban szerepelnek a Magyar Csillag hasábjain. Mert, aki ismeri a Nyugatosokat, az elismeri, hogy tájékozódásuk a német irodalom irányában is nagyon alapos volt. Tehát a hallgatás a kor német irodalmáról más okok miatt 429-