AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pergel Ferenc: A Magyar Csillag (1941—1944)

történt. S a nagy németeket is azért idézték fel, amiért hallgattak a jelenről. {Keresztury Dezső: „Nem vettünk tudomást a fasiszta írókról. Másokat idéztünk meg, akik a németeket humanizmusukban és életformában is méltóan, az emberiség számára is példaadóan képviselték."

70

) Ezzel a ténnyel szemben hadd idézzek egy-egy példát a francia és az angol írókról közölt kritikákból. Szabó Zoltán Az első háborús remekmű címmel vezető cikkben ismertette Antoine de Saint-Exupéry Pilote de guerre című könyvét, amely a „francia tragédiáról", a németek elleni háborúról szólt. A regény magyarul nem jelent meg, ezért Szabó oldalakat fordított és nagyon részletesen ismertette a tartalmat. Nem a kritikát akarom értékelni, hanem felidézek néhány sort a fordításból, amely szervesen épül az írás gondolatmenetébe, amelyben a regény •alaphelyzete: a német csapatok előrenyomulása és a francia csapatok megsemmisülése egy francia pilóta szemével — világosan ábrázolt. Szabó cikke és fordítása szerint a regény így ábrázolja a németek közeledését: ,,. .. Egy gyár tartályaiból kifogy az üzemanyag. Láttam elhagyott cséplőgépeket. Elhagyott aratógépeket és kévekötőgépeket. Az utak árkaiban elhagyott, döglött gépkocsikat. Elhagyott falvakat láttam. Egy üres falu kútjából folyt el -a víz . .. Hirtelen egy lehetetlen kép merült fel előttem. Űgy látom, hogy a toronyórák is megállottak. Minden toronyóra megállt. A falusi templomok toronyórái. És itt, egy elmenekült órás boltjának kirakatában egész múmiasereg, megannyi ingaóra-hulla. A háború . . . nem húzzák fel többé az ingaórákat. Nem takarítják be többé a répát. Nem javítják ki többé a sérült vasúti kocsikat. S a víz, amely nemrég még szomjat oltott, vagy vályúba kényszerült . . . pocsolyává árad a templom előtt. S az ember júniusban meghal."

71 S a németek győzelméről és a győztes diktálta békéről így írt nem a szerző — illetve nem csak a szerző, hanem — Szabó Zoltán magyar író, 1943-ban; bár a francia pilóta-író művét fordította és idézte: „Valamennyire már mindenütt jelenti magát a béke ..." A béke: „Pocsolyás-lápos terület ez, lassan, lassan minden lendület elfullad benne. Az ember nem -érzi, valamiféle jó vagy rossz befejezés közeledtét. Ellenkezőleg ... A béke, amely közeledik nem emberi elhatározás gyümölcse. Úgy nyer tért mindenütt, mint a lepra a testen." És milyen lesz a franciák magatartása a tragikus bukás után? „Mivel, hogy közülük való vagyok, sohasem fogom megtagadni az enyéimet, bármit tegyenek is. Mások előtt soha sem fogok ellenük beszélni . .. Szólni sem fogunk semmit . .. Holnap, holnap sem lesz semmi féle mondanivalónk. Holnap a szemtanúk szemében mi leszünk a legyőzöttek. A legyőzöttek azzal teljesítik a kötelességüket, hogy hallgatnak. Mint magok a földben."

72 Az angol regény, amelynek a kritikájáról szólni kívánok: Eric Knight: This above all (Légy hű magadhoz). A kritika írója Sőtér István. A regény alaphelyzetét a kritika írója világosan vázolja fel. Az angolok harca a német hadsereg ellen, akkor, amikor már az első nagy vereséget is elszenvedték az angolok Dunkerque-nél, és a német repülők bombázzák az angol városokat. Clive, a frontot — Dunkerque-et — járt proletár katona az angol társadalmi rendszert akarja lerombolni. Vele szemben Prudence — a fiú szerelme, aki a high life tagja származás szerint — fogalmazza meg az angolok megmaradásának alapgondolatát: harcolj Angliáért! Most minden, így ahogy van, az életet jelenti. „Ez a regény vitairat és eposz — írta Sőtér —, a védekező Anglia hőskölteménye ..." ... „Clive és Prudence nagy jelenete a sziklatetőn, amelynek érveire, átkaira, keserűségeire ma még úgy figyelünk fel, mintha a mi szavainkat kiáltanák az éjszakába ..." S amikor Clive meghalt, a német bombák gyújtotta tűznél Prudence London utcáit járja, és ott mondja ki a méhében levő gyermekéhez beszélve: „Most nekünk azért kell harcolnunk, amiben én hiszek. És aztán, majd azért, amiben ő hitt. Meg fogjuk nyerni ezt a háborút, mert kibírjuk a végsőkig."

73 Ezt idézi Sőtér. Most újra csak arra utalok, amit Sőtér írt: Ezek lehetnének a mi szavaink ... 430