AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Két „elsüllyedt" irodalmi folyóirat

dolata. Megállapítja, hogy a világ óriási változások előtt áll. Ezt a gondolatmenetet támasztják alá a többi, a háborúra vonatkozó írások, mint az ugyancsak Demjén József tollából származó Remarque, Hitler és a világháború — ennél a szignó (-n -f) — című írás, mely a Nyugaton a helyzet változatlan című antimilitarista regény színpadi változatának Berlinben történt betiltásáról ad számot, s ennek kapcsán, Hitler uralomraj utasa előtt két esztendővel jelez „... az talán nem is olyan nagy baj, ha egy tömeg vagy közösség vezetői bolondok és gazemberek, de hogy egy sokmilliós nemzetet azzá akarjanak tenni — katasztrófa. A szélsőségek ezen dolgoznak és határozottan eredménnyel ..." Klábund A haldokló katona 1914. című lírai írását kitűnő művészi fordításban olvassuk ugyanezen az oldalon, Jobbágy György aláírással. Ez álnév volt, az akkor húszéves Nemes György első írásai, főként versek, ezen a néven jelentek meg Debrecenben.

1 A Kilencszázasok című, p. m. szignójú írás más oldalról ismét e témát tárgyalja, „ha nem eszmél magára az ifjúság és nem lesz gyámolítója a most növekvő generációnak, ugyanazt az arcpirító kritikát érdemli, melyet a mai ifjúság joggal vághat elődei arcába... Jöjjön az ifjúság — s az erővel, mit a készülődő újabb háborúban fegyvergolyó vagy gáz változtatna néma halállá, fogja le azok kezét, kik sarat dobálnak legszentebb eszméire." Ezt követi a Mi van a Kellog paktummal című cikk, mely a fegyverkezési hírekről számol be. Az 1909—12-esek levelei között ezt olvassuk: „... a pacifizmus nem a béke szeretetét, hanem a háború okos gyűlöletét jelenti... Aki csak egy kicsit tud olvasni események és külsőségek mögött, megdöbbenve figyeli a bonyolult diplomáciai szövedéket, amely egyre sűrűbb fonalakkal szövi át a dinamitingerlékenységű Európát..." (r. gy. Szeged). Még a könyvismertetések is a fentieket támasztják alá: z. gy. jelzéssel olvasunk recenziót Ernst Glaeser Jahrgang 902 — magyarul A 902-esek — című világhírű, Magyarországon elkobzott regényéről. Az első számot tehát túlnyomóan a nemzetközi helyzet, a háború és béke kérdése foglalja el, a másik fő téma a munkanélküliség. Ezzel foglalkozik az Egyszerű javaslat a munkanélküliség megoldására és Az álláshalmozók ellen című írás. A második évfolyam második számát mintha szociográfiai összefoglalónak szánták volna a szerkesztők. Szinte minden cikk erről szól más-más megvilágításban. Vörösmarty Dénes a Sarló-mozgalomról ír Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig címmel, Brogyányi Kálmán

2 Pozsonyból A parasztok művészete című írásában megállapítja, hogy „az új, rettenetes helyzetében öntudatosodó parasztság ma a proletariátus sorai között harcol azért az új, harmonikus társadalomért, amely a szükségletnek és a kor technikai civilizációjának: a betonnak, acélnak, traktornak, a kémiai és gépi eredményeknek a természettel való új harmonikus tömegkultúráját teremti meg". Ounda Béla Egy dunántúli nagybirtok cselédeinek élete című részlettanulmányát közli folytatásosán (a Ráckeresztúr község és környékének „életrajza" című munkából, mely a Fiatal Magyarország Munkaközössége szociográfiai csoportjában készült), majd A szlovenszkói magyar kisebbség problémái című írás foglalkozik a szövetkezeti mozgalommal. A Kenyér és bűn tömören bizonyítja a munkapiac és a kriminológia közötti összefüggést. Ebben a számban, bár kevesebb cikkben, de érdemben kiemelve foglalkozik több írás pedagógiai kérdésekkel. Fábián Dániel Az ifjúsági parlamentről szóld írásában alapvető megállapításokat tesz. „Az igazi szocializmus — írja — nem 392