AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Az első magyar ipari folyóirat, Joó János „Hétilapok"-ja

2>k szakasz. Hasznos ismeretek tára Tartalma lször Földismeret némi kiterjeszkedéssel a világ alkotmányra e részben a legszükségesebb felvilágosításokkal: továbbá: népek és városok, tartományok, nemzetek ismertetése főleg szorgalmi tekintetben. Ezekhez a körülmények szerint földképek is fognak adatni. 2szor, Történettudomány, főkép mesterségek és kézművek történetei, jelesebb dolgoknak feltalálások és tökéletesítésök ismertetési. 3szor Kereskedés mennyire a kézműveket érdekli. 4szer Ollyan cikkelyek előadásai mellyek a kézműveseknek személyi és társalkodási művelődésöket előmozdíthatják: a polgári társaságban szükséges ismereteket nyújtanak, mulattatva oktatnak, és erkölcsiségre vezérelnek, ezek alkalmatos elbeszélésekben, jó példákban,, és azok követesére buzdító beszélyekben, levelezésekben, anekdotákban és hasonlókban foglaltatnak. 5ször Szokott árjegyzékek, és árszabások feltevésének helyes módja s előadása. Végre 6szor Nyelvészet: szokatlan régi és újabb magyar szavak ismertetése: főkép pedig azon szavaknak, melyek e lapokban használtatnak, mindenkor azonnali megfejtésre. Függelék lap. Közlő Különféle érdekes tudósításokat adand és egyszersmind elfogad minden jelentéseket, főkép mellyek a kézműveseket illetik, valamint műtárgyak kihirdetéseit. Ezen folyóirat megjelenne hetenként egyszer, egy íven, negyedrétben, fél ív rajzzal. A rajzok a körülményekhez képest holnaponként jóízléssel készülnek falusi úrilak és különféle városi,, s kerti ékességre szolgáló épület tervrajzokkal: valamint lakószobáknak és termeknek belső ízlésbeli elrendezését és illő bútorozását tárgyazó képekkel fognak szaporíttatni."

13 Joó János a Hetilapok első számának megjelenését 1838 elejére tervezte, azonban — feltehetően a késedelmes engedélyezés miatt — az első szám csak júliusban jelenhetett meg.

14 A szerkesztő célul tűzte ki, hogy kezdéskor legalább száz előfizetőt toboroz: de ez nem sikerült. A lap megindulásakor a megrendelők száma még az ötvenet sem haladhatta meg. Joó abban reménykedett, hogy lapjának vonzó tartalma arra indítja majd az olvasókat, hogy nagy számban fizessenek elő rá. A kellő összeköttetés és propaganda hiányában azonban ez nem következett be. Előfizetőinek gárdája soha nem haladta meg a hetvennégyes létszámot.

15 Csalódottan írja, hogy a kézművesek „kiket pedig vállalatom legjobban érdekelhet",

16 igen kevesen vannak az előfizetők között. Joó János folyóirata az egri érseki lyceum nyomdájában készült,

17 melyet ő vezetett és feltehetően a nyomdai munkák egy részét is ő maga végezte. Még e könnyebbség és az egri érsektől kapott támogatás ellenére sem tudta a lapot életképessé tenni. Növelte a költségeket az is, hogy: „E folyóiratnak másik osztálya a Rajzolatok Gyűjteménye, melly hónaponként 13—18 hüvelyk nagyságú finom rézmetszetű rajzképből, és hasonló nagyságú leírást foglaló fél ív velin lapból álland" ... „Tartalma különféle épít vény éknek, mint fennálló, vagy ideális, és jó ízléssel készült egyházak, paloták, kastélyok, és városi lakházak: továbbá kerti díszítésre szolgáló épületek, mulató házak, fa- s kőhidak és hasonlóknak tervrajzai, végre lakószobáknak, és termeknek díszítését, bútorozását és azok jóízléssel elrendezését tárgyazó rajzképek. — Kiterjeszkedik e mív tartalma egyszersmind a jelesebb főstészi, s képfaragási tárgyakra is, mennyire azok a közlendő építvények körül feltaláltatnak, és közlésre érdemesek. Ezen nagyszerű mív, melly minden két év elfolytával egy kötetet teend, és könyvtárak, rajzoló intézetek: főleg azonban építőmesterek, földmérők és egyéb műtudósok és műkedvelők részére alkalmas és hasznos lehet."

18 A melléklet végigkísérte a folyóiratot, huszonhat alkalommal jelent meg. 364